eur:
408.51
usd:
375.26
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Macedónia névváltoztatásának tervezett görög parlamenti ratifikációja ellen tüntetnek Athénban 2019. január 20-án. Görögország és Macedónia 2018. június 17-én egyezményt írt alá a két ország között kialakult névvita lezárásáról, amely értelmében a volt jugoszláv tagállamot Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak) fogják nevezni. A görögök területi követelésektől tartva ellenzik Macedónia nevének elismerését, mivel Görögország jelentős macedón kisebbségű északi tartományát Makedóniának hívják.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu

A görög parlament jóváhagyta a Macedónia nevéről kötött megállapodást

A görög parlament jóváhagyta péntek kora délután a Macedóniával kötött névmegállapodást. Előző éjjel erőszakba torkolló tüntetés volt Athénban, mivel Görögországban számosan ellenzik a megállapodást.

A törvényhozás csaknem három napon át vitázott a megállapodásról. Végül szűk többséggel, 153:146 arányban szavazták meg a képviselők. A kormánypártoknak sikerült külső támogató voksokat szerezniük.

A kérdés rendkívül megosztja a görög társadalmat, többször is tízezrek tüntettek a ratifikálás ellen.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök 27 éves vita végére tett pontot azzal, hogy tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról: a volt jugoszláv tagállamot nevezzék Észak-Macedóniának (Észak-Macedóniai Köztársaságnak). Szkopje már elfogadta az egyezményt.

Erőszakba torkolló tüntetés

Csütörtök éjjel több ezres tüntető tömeg vonult a törvényhozáshoz, és árulásról beszélt. A görögök többsége nem akarja ezt a megállapodást, de a politikusok elárultak bennünket - mondta az egyikük. A parlamenti vitát a tervekkel ellentétben nem sikerült lezárni a sok felszólalás miatt, ezért pénteken folytatják.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek állítólag sikerült megnyernie a képviselők egy igen szűk többségét a megállapodás elfogadásához.

A tüntetők egy kisebb csoportja rátámadt a parlament épületét védő rendőrökre: kövekkel, fáklyákkal és gyújtópalackokkal dobálták meg őket. A rendőrök könnygázzal és hanggránátokkal válaszoltak, és szétoszlatták a tömeget. Ebben segítségükre volt a heves esőzés is.

A hivatalos jelentés szerint 10 embert letartóztattak, további 133-at őrizetbe vettek erőszakos cselekmény, vagy annak előkészülete gyanúja miatt. Sérültekről nincs szó. A tiltakozók péntekre újabb tüntetést ígértek.

Január 20-án több tízezren tüntettek Athénban a névváltoztatás ellen.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×