Az autokefál ukrán ortodox egyház elismerésére szólította fel a világ többi ortodox egyházát Petro Porosenko ukrán államfő hétfőn, miután Kijevben a karácsonyi liturgia keretében bemutatták a híveknek az Isztambulból odavitt tomoszt, azaz az ukrán egyház önállóságát kimondó iratot.
Ősi bizánci dallamok csendültek fel és fényképezőgépek kattantak vasárnap az isztambuli Szent György-székesegyházban, mialatt I. Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárka aláírta a tomoszt, vagyis az orosz-ukrán egyházszakadást szentesítő oklevelet. A ceremónián jelen volt Kijev és immáron egész Ukrajna metropolitája, Epifanyij, valamint Petro Porosenko ukrán elnök, Pavlo Klimkin külügyminiszter és számos magasrangú diplomata.
"A rendelet kihirdetése nagy megtiszteltetés az egész ukrán nép számára" - mondta Petro Porosenko.
Az oklevél értelmében
kettészakadt a XVII. század óta egységes egyház, és ezzel Ukrajna 12 ezer plébániája a moszkvai pátriárka helyett közvetlenül a kijevi érsek felügyelete alá került.
Moszkva attól fél, hogy a döntés következtében könnyen csorba eshet az Ukrajnában élő több millió fős orosz kisebbség szabad vallásgyakorlásában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újévi beszédében ennél is tovább ment, és az orosz egyház ukrajnai tagjait célzó vérontás veszélyére figyelmeztetett.
Sokan vádolják úgy az ukrán mint a konstantinápolyi ortodox egyházat azzal, hogy politikai játszmák és az orosz-ukrán konfliktus újabb színhelyévé tették a kereszténység keleti közösségét, az ortodox egyházat. A szekularizáció ugyanis nem csupán a modern demokráciák, de a független egyházak egyik alapvető igénye a 19. század óta. Sőt
egyesek azzal vádolják a konstantinápolyi pátriárkát, hogy Porosenko elnöktől pénzt fogadott el a skizma bevégzéséért. Az egyházfő a vádakat következetesen tagadja.
"Porosenko elnöknek van egy csokoládégyára. Olyan, mint Trump amerikai elnök, vállalkozóból lett politikus. Most boldog, hogy egyháza függetlenedett. Az orosz egyház azonban azzal vádol, hogy az elnök megvesztegetett engem az autokefália kikiáltásáért.
Pénzt nem kaptam, csak nagy zsák csokoládékat, amiket szétosztottam"
- mondta I. Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárka, majd hallgatósága nevetésben tört ki.
A görög püspök tavaly ősszel jelentette be: szentesíteni fogja az egyházszakadást. Az egyháztörténeti fordulópontot rögtön egy másik, talán mégnagyobb horderejű skizma követte: az orosz egyház Szent Szinódusa októberben megszakította minden kapcsolatát a konstantinápolyi ökumenikus patriarchátussal.
Konstantinápoly azután adta meg az autokefál státust az addig három részre szakadt ukrán ortodox egyháznak, hogy az tavaly december közepén egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Epifanyij metropolita személyében.
Az egyházegyesítésig Ukrajnában három ortodox egyházi szervezet működött. A moszkvai patriarkátus ukrán ortodox egyháza, amely továbbra is az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. Ebből a kijevi patriarkátus ukrán ortodox egyháza néven még 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével egy "szárny", már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismerte el a kijevi patriarkátus függetlenségét, és szakadárnak tekintette. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház volt, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekintett.
A kijevi patriarkátus és az autokefál ortodox egyház az egyházegyesítés után feloszlatta magát. Az új egyházhoz azonban - két püspöke kivételével - nem csatlakozott a régi ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt "szárnya", amely nem hajlandó legitimnek elismerni az új ukrán ortodox egyházat. Az ukrán parlament viszont törvényt fogadott el, amelyben kimondta, hogy ezentúl az az egyház, amely továbbra is a moszkvai patriarkátus joghatóságát fogadja el maga fölött, nem használhatja az ukrán ortodox egyház elnevezést.
Moszkva az új ukrán ortodox egyházat nem ismeri el legitimnek, Ukrajnát továbbra is saját kánoni területének tekinti.