A pénteken befejeződött kétnapos EU-csúcson az unióban maradó 27 tagország vezetője kiemelte, hogy az ír-északír határellenőrzés visszaállításának megakadályozását célzó tartalékmegoldás, amely a brit belpolitikai konfliktus alapja, mindössze biztosítékként szolgál, esetleges aktiválása esetén is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges, s nem váltja fel egy jövőbeli egyezmény.

Mint írták, az EU-nak eltökélt szándéka, hogy mihamarabb tető alá hozzák az egyezséget a jövőbeli viszonyról a tervek szerint 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban, és így egyáltalán ne is legyen szükség erre a megoldásra.

A bennmaradó tagországok a felkészülés fokozására szólítottak fel a rendezetlen kilépés, az úgynevezett "kemény Brexit" esetére.

Theresa May brit kormányfő "politikai és jogi biztosítékokat" kért annak kiküszöbölésére, hogy országa az ír-északír pótmegoldás nyomán esetleg végleg "beleragadjon" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. May üdvözölte az Európai Unióban maradó tagállamok nyilatkozatát, azonban nem tartotta elegendőnek a Brexit-megállapodás londoni jóváhagyásához.

Angela Merkel német kancellár újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy politikai biztosítékokra van szükség a brit kilépést követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan. Elmondta: nem tudja megmondani, mikor lépne életbe az Egyesült Királyság és az EU közötti átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodás, de reményeik szerint még az átmeneti időszakban sor kerülhet erre.

Az Európai Tanács következtetéséket fogadott el a migrációra vonatkozó átfogó megközelítésekről is, amely az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzését intenzívebb külső tevékenységgel és a belső szempontokkal ötvözi. A tanács további erőfeszítéseket sürgetett a visszaküldési irányelvvel, a Menekültügyi Ügynökséggel és a közös európai menekültügyi rendszer valamennyi részével kapcsolatban.

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára pénteken feltett videóban kijelentette, viharos körülmények között sikerült visszaverni azt a támadást a brüsszeli csúcstalálkozón, amely arra irányult, hogy több pénzt, több jogot kapjanak a migránsok.

Ismertetése szerint Magyarországot a migráció kapcsán több ország is megtámadta, és egy utolsó akciót vezettek annak érdekében, hogy azokat a célokat, amelyekkel a migránsokat be tudják hozni az Európai Unióba, most áterőszakolják a miniszterelnökök tanácsülésén.

"Azért mondom hogy utolsó kísérlet, mert hamarosan európai választások lesznek, és a dalnak vége lesz" - fogalmazott a miniszterelnök.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcsértekezletet záró sajtókonferencián tett kijelentése szerint nem kizárólag külső forrásokból, hanem időnként európai uniós vezetőktől is származnak álhírek, például Orbán Viktor magyar kormányfőtől. Mint hangsúlyozta: a dezinformációk témájának tárgyalásakor világossá tette, hogy az "ott ülők némelyike is felelős bizonyos álhírek terjedéséért".

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke üdvözölte, hogy a tagországok állam- és kormányfői közös nyilatkozatot fogadtak el, miszerint "súlyos és stratégiai jellegű kihívás a demokratikus rendszerek számára a hibrid hadviselés keretében történő szándékos, nagy léptékű és szisztematikus félretájékoztatás".

A dokumentum szerint a probléma belső és külső dimenziója egyaránt sürgős, határozott és átfogó válaszintézkedéseket igényel az alapvető jogok betartása mellett.

A sajtóértekezleten szó volt a migráció kérdéséről is; a résztvevők üdvözölték, hogy 2015-2016 óta 95 százalékkal csökkent az illegálisan Európába érkezők száma.

Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét adó Ausztria kancellárja az uniós határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerősítéséről beszélt, és sajnálatát fejezte ki, hogy néhány tagállam blokkolja a személyzet 10 ezer főre bővítését 2020-ig.

Juncker felháborodásának adott hangot ezzel kapcsolatban, "álszentséget" emlegetve. Mint mondta, évek óta minden egyes tagország vezetője a külső határellenőrzés szigorításának szükségességéről beszél, az Európai Bizottság megteszi a javaslatát a Frontex megerősítésére, és erre többen visszautasítják ennek elfogadását.

Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában. Az Európai Tanács zárónyilatkozatában azt is kijelentette, hogy aggodalommal tölti el a Kercsi-szoros környékén és Azovi-tengeren kialakult helyzet elmérgesedése, valamint az Oroszország által elkövetett nemzetközi jogsértések. Megerősítették, hogy elkötelezett a nemzetközi jog, Ukrajna területi egysége és függetlensége, valamint a Krím-félsziget jogellenes annektálásának el nem ismerésére vonatkozó uniós politika mellett. Az uniós vezetők felszólították Oroszországot minden elfogott ukrán tengerész azonnali szabadon bocsátására, a lefoglalt hajók visszaszolgáltatására és annak biztosítására, hogy valamennyi hajó szabadon áthaladhasson a Kercsi-szoroson.