Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
A Volkswagen egyik elektromos autójának emblémája a 19. Sanghaji Nemzetközi Autóipari Kiállítás sajtónapján, 2021. április 19-én. A járműipari seregszemlét április 24. és 28. között rendezik az idén.
Nyitókép: MTI/EPA/Alex Plavevski

Megállapodás a Volkswagen karácsonyfája alatt: nem lesz gyárbezárás, a járműgyártás mégis több helyen leáll

A pirruszi győzelemnél mindenképp több: a maguk módján történelmet írtak Németország, egyben Európa legnagyobb autógyára, a Volkswagen alkalmazottai. Az IG Metall szakszervezet segédletével maratoni tárgyalások után elérték, hogy az igazgatóság lemondott a tervezett üzembezárásokról, és az elbocsátások is halasztódnak.

Oliver Blume vezérigazgató hónapok óta beszélt arról, hogy 2027-től üzembezárások és jelentős elbocsátások lesznek. Az autógyártó cég vezetője a kereslet általános – külföldi és hazai – visszaesésére hivatkozott, különös tekintettel az elektromos autók vásárlására. Másik fő érve pedig az állítása szerint magas munkaerőköltségek lefaragásénak szükségessége volt.

A wolfsburgi székhelyű cég Németországban tíz üzemmel rendelkezik, az alkalmazottak száma meghaladja a 130 ezret.

Blume, illetve az igazgatótanács korábban arról tájékoztatott, hogy a tíz üzem közül hármat zárnak be.

Az üzemi tanács, illetve az alkalmazottak érdekeit képviselő IG Metall szakszervezet tiltakozásul szeptembertől válságegyeztetést kezdeményezett. Azóta több tárgyalási fordulóra került sor, amelyeknél követeléseiket a cég dolgozói szinte minden alkalommal széles körű sztrájkkal támasztották alá. A harmadik forduló így arról lett híres, hogy szerte az országban több mint százezer alkalmazott szüntette be a munkát.

Az utolsó fordulót a hét elején kezdték arra figyelmeztetve, hogy amennyiben nem születik megállapodás, 2025-től eddig nem tapasztalt mértékű tiltakozó megmozdulásokat terveznek.

A maratoni, éjt nappallá tévő, összesen 70 órásra húzódó tárgyalások példa nélkülinek számítottak az 1937-ben alapított cég történetében. Az egyeztetések végül a karácsonyi ünnepek előestéjén megállapodással értek véget. Az igazgatótanács lemondott a kilátásba helyezett üzembezárásokról, és finomított a tervezett elbocsátásokon is. Egyidejűleg ígéretet tett ara, hogy 2030-ig garantálja a munkahelyek biztonságáról általa korábban felmondott szerződés érvényben maradását.

A munkavállalók ennek fejében megerősítették azt a korábban már jelzett vállalásukat, amely szerint az elkövetkező években lemondanak a béremelésről,

továbbá elfogadják azt is, hogy csökkentsék a rendszeres bónuszokat.

Arról ugyanakkor egyfajta kompromisszumos egyezség jött létre, hogy 2035-ig mintegy 35 ezer munkahely megszűnik, és erre "szociálisan elfogadható" módon kerül sor.

Ami az üzemeket illeti, a megállapodás tartalmazza azt is, hogy a VW drezdai és osnabrückei gyárában 2026-tól, illetve 2027-től felhagynak a járműgyártással, ugyanakkor mindkét helyszín jövőjét illetően "átfogó alternatív koncepciót" dolgoznak ki.

Az IG Metall szakszervezet főtárgyalója a ZDF közszolgálati médiumnak nyilatkozva úgy értékelte, hogy hogy az alkalmazottak "fájdalmas engedményeket" tettek. Ennek ellenére sikerült kedvezőbb kilátásokat biztosítani az alkalmazottak számára, tette hozzá. Az üzemi tanács vezetője szerint a megállapodás azt bizonyította, hogy a Volkswagennél a munkaerő akarata ellenére tervezett megszorítások "kudarcot" vallottak.

A VW igazgatótanácsának képviselője ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nehéz, de fontos döntések születtek a jövőre nézve. Ezek a döntések hozzájárulnak a munkaerőköltségek csökkentéséhez, tovább a cég versenyképességének erősítéséhez, emelte ki.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×