Infostart.hu
eur:
393.27
usd:
339.87
bux:
122107.32
2026. március 21. szombat Benedek
Nyitókép: Pixabay

Donald Trump: Majd meglátjuk!

A leendő amerikai elnök kilátásba helyezte: Washington visszaveheti az ellenőrzést a Panama-csatorna felett. Trump szerint a kis közép-amerikai állam túlzó összegeket számít fel az Atlanti- és a Csendes-Óceán között áthaladó hajóknak.

Az Egyesült Államok 1904 és 1999 között birtokolta a Panama-csatornát, és Donald Trump most közölte: visszaveheti, ha nem csökkentik a teherhajók tranzitdíjait. Trump egy arizonai nagygyűlésen azzal vezette fel az ötletet, hogy nem fogja hagyni, hogy „rossz kezekbe” kerüljön a két óceán közötti gyors átkelést biztosító csatorna, és a kínai befolyás potenciális növekedésére utalt. Szerinte Amerikát ugyanúgy „lenyúlják” a Panama-csatornával, „mint mindenhol másutt”.

Ezt még megtoldotta azzal, hogy saját közösségi médiumában kiposztolt egy képet, amelyen amerikai zászló lobog a csatorna felett. „Isten hozott az Egyesült Államok Csatornán!” – szólt a mellékelt felirat.

A Reuters megjegyezte, hogy

különösen ritka, hogy egy amerikai vezető kimondja: területe átadására akar kényszeríteni egy szuverén államot.

Trump a csatorna korábbi, amerikai ellenőrzésére utalva úgy fogalmazott, hogy „Panamának és a panamai népnek adták, de feltételekkel”.

„Ha nem tartják tiszteletben eme hatalmasan nagylelkű gesztus erkölcsi és jogi elveit, akkor követelni fogjuk, hogy adják teljes egészében vissza nekünk a csatornát, mindenféle kérdés nélkül” – mondta.

Erre mondta azt Jose Raúl Mulino panamai elnök, hogy a tranzitdíjakat „nem az ujjukból szopták ki”, és tagadta, hogy Kínának befolyása lenne az útvonal ellenőrzésében. A Panama-csatorna „minden métere és az azt körülvevő terület Panamához tartozik és Panamához fog tartozni”.

Amire Trump visszaírt: „Majd meglátjuk!”

Az útvonalon – amelynek építését még évszázadokkal ezelőtt a spanyol konkvisztádorok vetették fel, majd Franciaország is próbálkozott vele, de az Egyesült Államok valósította meg – évente 14 ezer hajó halad át, ami a tengeri szállítások 2,5 százalékának felel meg.

A csatorna létfontosságú az amerikai autó- és árucikkimport és a nyersanyagok, benne cseppfolyósított földgáz exportja szempontjából.

Franciaország 1881-ben próbálkozott a megépítésével, de hét évvel később többezer munkás sárgaláz és malária miatt bekövetkezett halála, illetve kivitelezési gondok miatt feladta az ötletet.

A terület ebben az időben Kolumbiáé volt, de az amerikai hadihajók támogatásával létrejött és függetlenséget kivívó Panama kormánya 1904-ben 10 millió dollárért eladta a területet az Egyesült Államoknak. Az amerikaiak, – akik korábban 40 millió dollárt fizettek a projekt átadásáért a franciáknak – 10 év alatt megépítették a csatornát és 1999-ig ellenőrizték, amikor is átadták Panamának. Az idén 100 éves csatornát 2007 és 2016 között kiszélesítették. Donald Trump már korábban is előállt szokatlan terület-átadási ötlettel, például Grönland megvásárlásával, és nem világos, hogy mennyire gondolja komolyan, amit most felvetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kezd kirajzolódni, hogy Amerika és Izrael érdekei eltérnek Iránban

Kezd kirajzolódni, hogy Amerika és Izrael érdekei eltérnek Iránban

Annak ellenére, hogy mit állítanak a szövetséges Egyesült Államok és Izrael vezetői, világossá vált, hogy eltérő a két ország érdeke az iráni háborúban. Ezt mondja néhány beosztott és több kommentátor. Mindez különösen az iráni Dél-Parsz földgázlétesítmény elleni támadás után vált nyilvánvalóvá.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ilyen rakétatámadás még nem volt: Irán új szintre lépett, miközben Donald Trump a kivonulást emlegeti - Híreink az iráni háborúról szombaton

Ilyen rakétatámadás még nem volt: Irán új szintre lépett, miközben Donald Trump a kivonulást emlegeti - Híreink az iráni háborúról szombaton

Donald Trump péntek este - a tőzsdék zárását követően - azt írta, hogy fontolgatja az Egyesült Államok Irán elleni háborújának fokozatos leépítését, mivel az amerikai hadsereg „nagyon közel” áll a kitűzött célok eléréséhez. Eközben az Egyesült Államok aznap harminc napra felfüggesztette az iráni kőolaj tengeri vásárlására vonatkozó szankciókat, aminek célja az amerikai-izraeli-iráni konfliktus nyomán megugrott olajárak enyhítése. A lépések egyelőre nem hatották meg Iránt: a perzsa állam szombatra virradóra több ballisztikus rakétával támadta Izraelt, valamint egy az Indiai-óceánon található amerikai-brit katonai bázist is, amit eddig lehetetlennek tartottak. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×