Infostart.hu
eur:
364.94
usd:
326.03
bux:
144219.11
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: Pixabay

Donald Trump: Majd meglátjuk!

A leendő amerikai elnök kilátásba helyezte: Washington visszaveheti az ellenőrzést a Panama-csatorna felett. Trump szerint a kis közép-amerikai állam túlzó összegeket számít fel az Atlanti- és a Csendes-Óceán között áthaladó hajóknak.

Az Egyesült Államok 1904 és 1999 között birtokolta a Panama-csatornát, és Donald Trump most közölte: visszaveheti, ha nem csökkentik a teherhajók tranzitdíjait. Trump egy arizonai nagygyűlésen azzal vezette fel az ötletet, hogy nem fogja hagyni, hogy „rossz kezekbe” kerüljön a két óceán közötti gyors átkelést biztosító csatorna, és a kínai befolyás potenciális növekedésére utalt. Szerinte Amerikát ugyanúgy „lenyúlják” a Panama-csatornával, „mint mindenhol másutt”.

Ezt még megtoldotta azzal, hogy saját közösségi médiumában kiposztolt egy képet, amelyen amerikai zászló lobog a csatorna felett. „Isten hozott az Egyesült Államok Csatornán!” – szólt a mellékelt felirat.

A Reuters megjegyezte, hogy

különösen ritka, hogy egy amerikai vezető kimondja: területe átadására akar kényszeríteni egy szuverén államot.

Trump a csatorna korábbi, amerikai ellenőrzésére utalva úgy fogalmazott, hogy „Panamának és a panamai népnek adták, de feltételekkel”.

„Ha nem tartják tiszteletben eme hatalmasan nagylelkű gesztus erkölcsi és jogi elveit, akkor követelni fogjuk, hogy adják teljes egészében vissza nekünk a csatornát, mindenféle kérdés nélkül” – mondta.

Erre mondta azt Jose Raúl Mulino panamai elnök, hogy a tranzitdíjakat „nem az ujjukból szopták ki”, és tagadta, hogy Kínának befolyása lenne az útvonal ellenőrzésében. A Panama-csatorna „minden métere és az azt körülvevő terület Panamához tartozik és Panamához fog tartozni”.

Amire Trump visszaírt: „Majd meglátjuk!”

Az útvonalon – amelynek építését még évszázadokkal ezelőtt a spanyol konkvisztádorok vetették fel, majd Franciaország is próbálkozott vele, de az Egyesült Államok valósította meg – évente 14 ezer hajó halad át, ami a tengeri szállítások 2,5 százalékának felel meg.

A csatorna létfontosságú az amerikai autó- és árucikkimport és a nyersanyagok, benne cseppfolyósított földgáz exportja szempontjából.

Franciaország 1881-ben próbálkozott a megépítésével, de hét évvel később többezer munkás sárgaláz és malária miatt bekövetkezett halála, illetve kivitelezési gondok miatt feladta az ötletet.

A terület ebben az időben Kolumbiáé volt, de az amerikai hadihajók támogatásával létrejött és függetlenséget kivívó Panama kormánya 1904-ben 10 millió dollárért eladta a területet az Egyesült Államoknak. Az amerikaiak, – akik korábban 40 millió dollárt fizettek a projekt átadásáért a franciáknak – 10 év alatt megépítették a csatornát és 1999-ig ellenőrizték, amikor is átadták Panamának. Az idén 100 éves csatornát 2007 és 2016 között kiszélesítették. Donald Trump már korábban is előállt szokatlan terület-átadási ötlettel, például Grönland megvásárlásával, és nem világos, hogy mennyire gondolja komolyan, amit most felvetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Donald Trump titkos tervéről beszélt Bendarzsevszkij Anton

Komoly ellentétek miatt közös közlemény nélkül ért véget a G20-csoport pénteken kezdődött kétnapos atlantai külügyminiszteri találkozója. A feszültséget jól mutatta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet is, több európai diplomata pedig bojkottal fenyegetőzött Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője egyebek mellett arról beszélt az InfoRádióban, hogy mik voltak a legfőbb ellentétek a résztvevők között, és mennyire volt hangsúlyos Oroszország szerepe, részvétele.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Amerikai választás 2026: keményen megbüntethetik Donald Trumpot, vérfürdő a láthatáron?

Amerikai választás 2026: keményen megbüntethetik Donald Trumpot, vérfürdő a láthatáron?

Eljött az amerikai félidős választások napja. A választásra jogosult mintegy 250 millió amerikai ma dönthet az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról, miközben a szenátori mandátumok harmada is szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. Ted Cruz republikánus szenátor a hétvégén vérfürdőre figyelmeztette pártja szavazóit, ha nem mennek el voksolni. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×