Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Rajna parti őszi tájkép várkastéllyal a németországi Bacharachban 2018. október 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Rekordmeleg év az idei Németországban

Az idei a legmelegebb év Németországban a rendszeres mérések több mint 130 évvel ezelőtti kezdete óta a szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) pénteki adatai szerint. A rendkívüli meleg az ország jelentős részén szárazsággal jár együtt, aminek nemcsak súlyos természeti, hanem gazdasági következményei is vannak, az aszály miatt már üzemanyaghiány is fenyegeti az országot.

A január-októberi időszakban az átlaghőmérséklet 11,6 Celsius-fok volt, ami a legmagasabb érték a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta, és 2,2 Celsius-fokkal meghaladja a 9,4 Celsius-fokos sokévi átlagot.

Csaknem valamennyi hónapban kiugróan magas átlaghőmérsékletet regisztráltak, csak februárban és márciusban volt az átlagosnál hidegebb az időjárás Németországban.

A DWD adatai alapján a felmelegedés trendszerű, ezt jelzi, hogy az ezredforduló óta csak egyszer - 2010-ben - volt a sokévi átlagnál hidegebb a január-októberi időszakban, és az idei már a harmadik történelmi rekord a 2007-es és a 2014-es csúcs után.

Az ország északi és keleti részén nemcsak meleg, hanem száraz is az időjárás, Berlinben például áprilistól október közepéig nem volt számottevő csapadék és az ország egészét tekintve a tavalyinál 20 százalékkal kevesebb búzát takarítottak be a számos térséget sújtó hőség és aszály miatt.

A folyók apadása is súlyos gondot okoz, főleg a legfontosabb belvízi szállítási útvonalon, a Rajnán, amelyen keresztül az ország nagy részét ellátják üzemanyaggal. A tartályhajók az alacsony vízállás miatt a lehetséges mennyiség felét vagy annál is kevesebbet tudnak szállítani. Az ellátási nehézségek révén a gázolaj országos literenkénti átlagára az október elején regisztrált 1,34 euróról (440 forint) 1,42 euróra emelkedett a hónap végére, holott a nyersolaj világpiaci átlagára több mint 10 százalékkal csökkent.

A Die Welt című lap pénteken arról írt, hogy egy szászországi töltőállomáson 1,98 euróra emelték a gázolaj árát, mert egyszerűbbnek tartották a hallatlanul magas árral elriasztani az autósokat, mint mindenkinek külön megmagyarázni, hogy elfogyott az üzemanyag.

A kormány a fenyegető üzemanyaghiány miatt a napokban megnyitotta a stratégiai olajkészleteket a piaci szereplők számára, a nagykereskedők érdekképviselete pedig a vasárnapi kamionstop felfüggesztését sürgeti, hogy az üzemanyag-szállító tartálykocsik minél több töltőállomásra eljuttathassák az utánpótlást.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×