A tájékoztatás szerint a 300 szavazattal, 98 ellenszavazat és 274 tartózkodás mellett elfogadott jogszabálytervezet felső határt szab egyes szennyezőanyagok - például az ólom, a káros baktériumok, és az endokrin rendszert károsító egyes anyagok - arányának az ivóvízben, és gondoskodik a mikroműanyagok szintjének nyomon követéséről.

A Európai Bizottság javaslatán alapuló szöveg szerint a tagállamoknak az ivóvízhez való hozzájutást javítaniuk kellene ott, ahol ez technikailag kivitelezhető, például ingyenesen használható ivókutak felszerelésével városokban vagy másutt nyilvános helyeken.

A kormányoknak azonosítaniuk kellene az ivóvízhez hozzá nem jutó vagy csak korlátozottan hozzájutó csoportokat - köztük a társadalom perifériájára szorultakat és kiszolgáltatottakat -, és javítaniuk kell hozzáférésüket az ivóvízhez. Ezeket a csoportokat tájékoztatniuk kellene arról is, hogyan csatlakozhatnak a vízhálózathoz vagy bármilyen egyéb, a vízszolgáltatást megoldó elosztórendszerhez - áll a jelentésben.

Az EP-képviselők szerint fontos az is, hogy az éttermekben, a menzákon és egyéb vendéglátóhelyeken ingyenesen vagy alacsony felszolgálási díjért lehessen csapvizet kérni.

Az Európai Bizottság szerint az európai háztartások évente több mint 600 millió eurót takaríthatnának meg, ha leállnának a palackozott vizek fogyasztásával. A csapvízre való átállással egyúttal a műanyaghulladék, így a tengereken úszó szemét mennyiségének leszorításához is hozzájárulnának, mert az európai tengerpartokon még mindig az egyszer használatos műanyag palackok teszik ki a szemét legnagyobb részét.