Infostart.hu
eur:
376.23
usd:
319.48
bux:
126699.37
2026. február 25. szerda Géza
Strasbourg, 2018. március 14.Az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a szigetország uniós kiválását követő kapcsolatáról ülésezik az Európai Parlament (EP) Strasbourgban 2018. március 14-én. A Brexit ügyében megszavazott határozatban a képviselők azt szorgalmazták, hogy a szigetország maradjon tagja a belső piacnak és a vámuniónak, ennek lehetőségét azonban a brit kormány kizárta. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Kevés magyar menne el szavazni az EP-választáson

Az uniós polgárok 31 százaléka biztosan elmegy szavazni a jövő évi európai parlamenti választáson. A magyarok részvételi kedve az átlagosnál alacsonyabb – derült ki a legújabb Eurobarométer-kutatásból. A felmérésben az unió népszerűségét is vizsgálták.

A 2019-es európai parlamenti választásokon a magyarok 28 százaléka menne el biztosan szavazni, sokan bizonytalanok, és 32 százalék egész biztosan nem vesz részt a voksoláson – derült ki az októberi Eurobarométer-kutatásból. Ezzel az uniós átlag alatt áll a hazai részvételi kedv: a tagállamok választópolgárainak 31 százaléka adja le biztosan a szavazatát.

A leglelkesebbek a németek, 65 százalékuk vesz részt biztosan a választáson, a svédeknél 59, a hollandoknál pedig 55 százalékos a részvételi hajlandóság. Kérdés, el is jutnak-e szavazni, mivel ezen államok lakosai közül sokan nem tudják mikor tartják az európai parlamenti voksolást. A németeknek csupán 36, a hollandoknak pedig csak 31 százaléka volt tisztában azzal, hogy jövő májusban kell az urnákhoz járulni. Ebben a kérdésben a tagállamok közül Magyarország teljesít a legjobban, az itteniek 75 százaléka ismerte az időpontot.

A szavazási kedv a Horvátországban, Szlovákiában és Portugáliában a legalacsonyabb, utóbbi ország választópolgárainak csak 12 százaléka menne el biztosan szavazni.

A legutóbbi, 2014-es választáson 43 százalékos volt az átlagos részvétel. A magyarok egyre csökkenő arányban vettek részt a voksoláson. A hazai országgyűlési választásokra nem jellemző ez a hozzáállás, idén 70 százalék felett volt a részvételi arány. Egyébként az unió összes tagállamában népszerűbbek a nemzeti választások, mint az európai parlamenti.

A felmérésben az Európai Unió népszerűségét is vizsgálták.

Átlagosan a lakosok 62 százaléka vélekedik úgy, hogy a tagság jó dolog,

a magyaroknak 60 százaléka gondolja ezt, amely jelentős növekedés a korábbi adatokhoz képest. Ennek ellenére a tagállamok válaszadóinak fele nem elégedett az EU képviselte irányokkal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Sorra dönti a csúcsokat a forint

Sorra dönti a csúcsokat a forint

Erős maradt a forint a keddi kamatcsökkentés után is, az euróval és a dollárral szemben is fontos szintek közelében kezdte a szerdai napot a magyar deviza miután az MNB 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot. A nemzetközi devizapiacon közben az euró is erősödik a dollárral szemben, ami erősen meghatározhatja a forint pályáját is. A japán jen gyenge, a jüan hároméves csúcson – a kérdés most az, meddig tarthat ki a forint lendülete a lazítási pálya árnyékában. A lendület egyelőre megvan: délelőtt már 2023 novembere óta nem látott csúcsra erősödött a magyar deviza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×