A katolikus államfő négynapos látogatásán felkeresi Lettországot és Észtországot is, hogy - mint a hírügynökségek megállapítják - a szolidaritás üzenetét vigye el ezeknek a kis államoknak, amelyek a Szovjetuniótól való elszakadás után mintegy három évtizeddel ismét aggodalommal tekintenek Oroszország szerintük egyre agresszívebb politikájára.
Ferenc pápát Dalia Grybauskaite államfő fogadta a repülőtéren, majd megbeszélésük előtt a vilniusi elnöki palota előterében tartott beszédében rámutatott arra: a mai világban egyre több az olyan vélemény, amely a megosztást és a szembenállást gerjeszti, sokan kihasználják a bizonytalan vagy konfliktusos helyzeteket. Ezek a "hangok" a világban azt hirdetik, hogy egy kultúrának a védelmét és fennmaradását csak mások félreállításával, megsemmisítésével vagy kirekesztésével lehet szavatolni.
A katolikus egyházfő ezzel kapcsolatosan utalt Litvánia múlt századi történelmére, a náci megszállás és a szovjet uralom időszakára. Hangsúlyozta: ez az ország békességben élt mindaddig, amíg meg nem jelentek a tekintélyuralmi ideológiák, amelyek megrendítették a különbözőségek elfogadásának és összehangolásának a képességét, erőszakot gerjesztettek és a bizalmatlanság légkörét teremtették meg. "Az az évszázad megannyi próbatételt és szenvedést hozott, melynek során letartóztatásokat, deportálásokat kellett eltűrni, a mártíromságot is beleértve" - mondta Ferenc pápa.
A katolikus többségű Litvánia ugyanakkor - az említett vészes korszakoktól eltekintve - történelme során példát mutatott abban, hogy képes volt befogadni más etnikumú és más vallású embereket, így ezen a földön mindenki helyet talált a békés élethez - mondta a pápa, aki szerint ennek az országnak a náci és a szovjet uralom idején szerzett tapasztalatait éppen arra kell felhasználnia, hogy a tolerancia modellje legyen egy intoleráns világban.