Infostart.hu
eur:
373.23
usd:
340.06
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Ljubljana, 2018. június 4.Janez Jansa volt miniszterelnök, az ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke sajtóértekezletet tart a szlovén előrehozott parlamenti választások estéjén Ljubljanában 2018. június 3-án. A részleges eredmények szerint az SDS 25,13 százalékkal az első helyen áll. (MTI/EPA/Antonio Bat)
Nyitókép: ANTONIO BAT

Zsákutcába jutottak a koalíciós tárgyalások Szlovéniában

Zsákutcába jutottak a kormányalakításról folytatott koalíciós tárgyalások Szlovéniában, ami azt jelenti, hogy legfeljebb kisebbségi kormány alakulhat külső támogatással - jelentette a helyi sajtó szerdán.

Közel két hónappal a választások után sem a győztes, a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki - jobboldali - Szlovén Demokrata Párt (SDS), sem a második legtöbb szavazatot kapott tömörülés, Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) nem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséggel.

A június 3-i választásokon kilenc párt jutott be a nemzetgyűlésbe, ami megnehezítette a koalíciós tárgyalásokat.

Jansát két jobboldali párt is támogatja, de így is csak 36 mandátummal rendelkezik a 90 fős parlamentben. A vele folytatott együttműködést azonban erőteljes migránsellenes politikája miatt a baloldali pártok elutasítják.

Az elmúlt hetekben Sarec folyamatosan koalíciós tárgyalásokat folytatott a baloldali pártokkal. A hét elején még úgy tűnt, hogy létrejön egy hatpárti koalíció, de a szélsőbaloldali Baloldal (Levica) párt kedden úgy döntött: nem vesz részt a kormányban, viszont kész külső támogatást nyújtani egy balközép kisebbségi kormány megalakulásához. A Baloldalnak 9 mandátuma van a parlamentben, a többi baloldali párt pedig összesen 43 mandátummal rendelkezik.

Luka Mesec, a Baloldal elnöke a lépést azzal indokolta, hogy bár több pontban egyetértettek a többi baloldali párttal, több követelésüknek azok nem voltak hajlandók eleget tenni. Egyebek között azt kérték, hogy az új kormány állítsa le az állami vállalatok és bankok privatizációját, csökkentse a védelmi kiadásokat, bontsa le a kerítést a horvát-szlovén határon, és változtasson az ország külpolitikáján az emberi jogok tiszteletben tartásának vonatkozásában.

Borut Pahor államfő, akinek az első körben, a hivatalos eredmények közzététele után 30 napon belül javaslatot kellett volna tennie a miniszterelnök-jelölt személyére, ezt nem tudta megtenni, mert egyik jelölt sem rendelkezett a szükséges támogatással. Szombattól ezért hivatalosan is megkezdődött a második kör, amelyre 14 nap áll rendelkezésre. Az elnök mellett azonban már a frakciók is javaslatot tehetnek a miniszterelnök személyére, s ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a kormány megválasztásához abszolút többség - vagyis 46 szavazat -, elég a jelenlevők többségének támogatása.

Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Asztalra csaptak az európai vezetők, teljes mellszélességgel támogatják Ukrajnát

Asztalra csaptak az európai vezetők, teljes mellszélességgel támogatják Ukrajnát

Berlinben találkoztak csütörtökön az európai szövetségesek, hogy kiálljanak Ukrajna mellett, és egyértelművé tegyék, nem fogadnak el olyan békemegállapodást, amely a fejük felett születik meg. A találkozóra azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök "barátjaként" üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz államfőt a Hszi Csin-ping kínai elnökkel közösen tartott sencseni csúcstalálkozón. Bár az európai vezetők élesen bírálták az orosz elnöknek tett gesztust, az amerikai különmegbízottak igyekeztek megnyugtatni a szövetségeseket, és komoly biztonsági garanciákat helyeztek kilátásba Kijev számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×