Infostart.hu
eur:
381.94
usd:
325.06
bux:
125197.21
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
Helsinki, 2018. július 16.Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/EPA/Anatolij Malcev)
Nyitókép: Anatolij Malcev

Tálas Péter: ez volt az amerikai elnök legsikertelenebb találkozója

A legfontosabb félelmek nem váltak valóra, és látható volt a két politikus közötti tapasztalatkülönbség - emelte ki az InfoRádióban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKIE) Stratégiai Kutatóközpontjának igazgatója az amerikai és az orosz elnök találkozója kapcsán. Magyarics Tamás, az ELTE docense szerint Donald Trump nem úgy használja a csúcstalálkozókat, mint általában szokás.

Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy Oroszország számára a stratégiai fegyvereket korlátozó egyezmény (START) az egyik legfontosabb kérdés – emelte ki Tálas Péter. Az orosz elnök össze akarja kapcsolni a közepes hatóságú atomfegyvereket, a globális csapásmérő képességet és a rakétavédelmi rendszert. A szakértő hozzátette: egyáltalán nem biztos, hogy ezt amerikai kongresszus is ratifikálja.

A legfontosabb félelmek nem következtek be:

az amerikai elnök nem ismerte el a Krím annexióját, és nem tett ígéretet a NATO keleti területein tartott katonai gyakorlatok beszüntetésére

– hangsúlyozta az NKE Stratégiai Központjának igazgatója. Bár Donald Trump szóba hozta az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozást, ezt a kérdést mégsem kezelte megnyugtatóan, hiszen megkérdőjelezte a hírszerző közösség és a vizsgálóbizottság által feltárt bizonyítékokat.

A nemzetközi sajtó értékeléseit tekintve a tárgyalásból Putyin jött ki győztesen – jegyezte meg Tálas Péter, aki hozzátette: ezt volt Donald Trump legkevésbé sikeres találkozója. Bár ezeknek a találkozóknak nem a konkrét eredményei a fontosak, sokkal inkább a diplomáciai értéke, és az, hogy megindítsanak egyes folyamatokat – hangsúlyozta a szakértő. A PR-teljesítmény is lényeges, ezen a területen pedig nem teljesített olyan jól az amerikai elnök, mint például Kim Dzsong Unnal történő találkozóján – emelte ki.

„Látható volt a két politikus közötti tapasztalatkülönbség”

– fogalmazott Tálas Péter, hozzátéve: Putyin egy rendkívül felkészült, stratégiailag tájékozott politikus képét festette, míg Trump kissé bizonytalannak tűnt.

Helsinki, 2018. július 16.
Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő kezet fog a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/AP/Lehtikuva/Jussi Nukari)
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/AP/Lehtikuva/Jussi Nukari)

Magyarics Tamás az InfoRádióban úgy értékelt, hogy inkább bizalomerősítő találkozóról volt szó, melynek nem az volt a célja, hogy konkrét eredményeket hozzon. A csúcstalálkozók általában a folyamat végét szokták jelenteni, amikor a megállapodások már szinte teljesen készen állnak, és a politikai vezetőknek csak alá kell írniuk. Donald Trump diplomáciai gyakorlata azonban ezzel teljesen ellentétes: általában csúcstalálkozóval kezdi az egyeztetést, amikor még a napirendi pontok is zavarosak. Ezért most nem születtek konkrét megállapodások, mint 1972-ben vagy 1987-ben.

Az ELTE docense hozzátette: nem valószínű, hogy Donald Trump képes lenne meggyőzni Vlagyimir Putyint a tárgyalási technikájával és karizmájával, hiszen az orosz elnök tapasztalt politikus, a diplomáciában pedig – bár fontosak a gesztusok – a tények és az érdekek számítanak igazán.

Új irányok jöhetnek

A szakértő szerint a találkozó jelentheti egyes konkrét együttműködések első lépését: ilyen lehet a terrorizmus elleni fellépés és Szíria sorsa. „Utóbbival kapcsolatban mindketten hangsúlyozták Izrael biztonságának garantálását, és hogy a Golán-fennsík körüli régióban egy biztonságos területet hozzanak létre, távolt tartva az irániakat” – emelte ki. Oroszország célja, hogy szereplője legyen a nagypolitikának, és visszaszerezze, fenntartsa hatalmi státuszát – vélekedett Magyarics Tamás. „A bismarcki mondásnak most azon része illik rá, hogy Oroszország sosem annyira erős, mint amilyennek mutatja magát” – fogalmazott, hozzátéve:

Putyin most megpróbál pozíciókat szerezni például a Közel-Keleten, és megpróbálja biztosítani a hagyományos orosz ütközőzónát

a mag-Oroszország körül Ukrajnában, a Krím-félszigeten.

Az amerikaiak pedig nyilván látják, hogy a nukleáris kapacitása és a területe révén Oroszország még mindig erős állam. Fontos az USA-nak az is, hogy az orosz-amerikai-kínai kapcsolatok hogyan alakulnak. Amerika érdeke ugyanis az, hogy ebben a háromszögben Oroszország és Kína ne kerüljön közelebb egymáshoz, mint külön-külön az Egyesült Államokhoz.

Magyarics Tamás a START-tal kapcsolatban megjegyezte: mivel az orosz gazdaság nincs azonos súlycsoportban az Egyesült Államokkal, így a fegyverkezés területén sem tudná felvenni a versenyt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Orbán Balázs: Magyarország jól helyezkedik az átalakuló világrendben

Az elmúlt hetek világpolitikai történései is azt mutatják, hogy új világrend alakul – mondta az InfoRádióban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország jó lapokat vett fel, együttműködik Oroszországgal, Kínával és az Egyesült Államokkal is. Ez a stratégia pedig olyan gazdasági lehetőségeket nyitott meg az ország előtt, amik korábban fel sem merülhettek, ennek köszönhető például a MOL tulajdonszerzése a szerbiai olajvállalatban – hangsúlyozta.

Dán kormányfő az EU-csúcson: Grönland ügyében nyitottak vagyunk az együttműködésre az Egyesült Államokkal

Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben az EU-csúcson csütörtökön késő este.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Nagyot fordult a világ, jót mentek a tőzsdék

Tegnap Davosban Donald Trump elmondta, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már azt, hogy sikerült megállapodást kötnie és nem lesz újabb vámháború. A hírre világszerte ugrottak a tőzsdék, Ázsia után Európában is nagyobb emelkedés volt látható. A magyar tőzsde is kifejezetten jól teljesített, a Mol közel 6 százalékot emelkedett, ezzel pedig új történelmi csúcs közelébe száguldottak a cég részvényei. Az OTP-nél és a BUX indexnél is összejött ma a történelmi rekord. Közben az amerikai piacokon is folytatódott az emelkedés. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×