Infostart.hu
eur:
362.26
usd:
316.56
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatót tart találkozójukat követően Berlinben 2018. július 5-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor Berlinben: Magyarország óriási terhet vesz le Németország válláról

Orbán Viktor Berlinben kijelentette: "máshonnan nézzük a világot, másképpen is látjuk, de szoros együttműködésre törekszünk Németországgal". A feszültség jeleit is tapasztalni lehetett a találkozón.

Máshonnan nézzük a világot, így másképpen is látjuk, de szoros együttműködésre törekszünk Németországgal - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Berlinben, miután megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral. A kormányfő a közös sajtótájékoztatón kiemelte: a véleménykülönbségek nem akadályozhatnak abban, hogy keressék az együttműködés lehetőségét.

Angela Merkel szerint Magyarország vonzó befektetési terep, ezért további projektekre lehet számítani. Kijelentette azt is, hogy

"a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint mi".

Később arról is beszélt a magyar hadsereg általa örvendetesnek nevezett korszerűsítése kapcsán, hogy Európában nem közös hadseregre lenne szükség, hanem közös stratégiára,a NATO munkáját kiegészítendő.

Migrációs különbségek

Angela Merkel szerint "Magyarország nem érzi magát illetékesnek a dublini egyezményt illetően, még akkor sem, ha ott regisztrálták a menekülteket". Magyarországról kevés menekült érkezik, ezért nem érzi felelősnek magát azért, hogy lefolytassa a menekülteljárást. Mindemellett a német kancellár elismerte a magyar erőfeszítéseket az uniós külső határ védelmében.

Erre válaszul Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország azért építette fel a kerítést, hogy illetéktelenek ne lépjenek be az országba. Később is hangsúlyozta, hogy a magyar erőfeszítések megvédik az Uniót a menekültekről, mert "hiába lenne az EU-Törökország megállapodás, ha Magyarország nem védené a határt, akkor havonta négy-ötezer migráns érkezne Németországba." Szerinte a migránsok első belépési pontja Görögország, ahol gyakran nem regisztrálják őket.

Magyarország viszont, bár nem kötelessége, regisztrálja őket, de emiatt még nem hozzánk kellene őket visszaküldeni

- hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, kijelentve: ez egy jogi vita.

Az EU egyik alapelve a humanitás - mindketten arról beszéltek, hogy az a kérdés, miként lehet humánusan segíteni. A két ország válaszai azonban meglehetősen különbözőek.

A menekültek korlátozott átvétele a Törökországgal kötött korábbi EU-török megállapodásért cserébe történik (a menekülteknek bizonyos időre munkalehetőséget vagy tanulmányi ösztöndíjat kínálnak fel), valamint

az afrikai menekültek németországi befogadása elősegíti az afrikai országokkal való megállapodást

- emelte ki a német kancellár. "Ha nincs legális lehetőség Európába jönni, akkor nehéz lesz együttműködni Afrikával'.

"Semmilyen pull-faktor ne érvényesüljön"

- hangsúlyozta a humánus megoldási lehetőségek kiegészítéseképp Orbán Viktor, kifejtve: ha a menekülteket segítő európai intézkedések nyomán az afrikaiakban az a kép alakul ki, hogy lehet jönni, akkor fognak is jönni. Magyarország szerint ezért a megoldás az, hogy lezárjuk a határokat és "nem importálunk problémákat". Megismételte továbbá azt az érvet, hogy Magyarország védi Németországot is a migránsoktól, ez pedig szolidaritás.

A miniszterelnök szerint Magyarország óriási terhet vesz le Németország válláról azzal, hogy megakadályozta, hogy bárki a törvények megkerülésével lépjen be Magyarország területére. Orbán Viktor elmondta: Magyarország álláspontja a migráció tekintetében évek óta változatlan, és ezt mindig őszintén, egyenesen el is mondta.

Védelmi együttműködés, új NATO-hadosztályparancsnokság

A magyar miniszterelnök szerint intenzív, de barátságos megbeszélés zajlott. Kiemelte a Németországgal való gazdasági (később pedig a nyelvi és oktatási) kapcsolatot, majd közölte: megállapodtak arról, hogy a két országban létrejön egy-egy munkacsoport, amely innovációval kapcsolatos munkaterveket tesz lesz az asztalra.

Arról is beszélt, hogy Magyarország európai védelmi ipart szeretne, és a védelmi témakörben 2020-ig folyamatos lesz a Magyarország együttműködése Németországgal.

Német mentorálással jöhetne létre Közép-Európában egy új, huszonharmadik, többnemzetiségű NATO-hadosztályparancsnokság, mert ilyen nincs most a régióban.
Címlapról ajánljuk
Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. Mint mondta, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdák nagyon nehéz körülmények között kell hogy döntsenek a jövőről.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×