Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatót tart találkozójukat követően Berlinben 2018. július 5-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor Berlinben: Magyarország óriási terhet vesz le Németország válláról

Orbán Viktor Berlinben kijelentette: "máshonnan nézzük a világot, másképpen is látjuk, de szoros együttműködésre törekszünk Németországgal". A feszültség jeleit is tapasztalni lehetett a találkozón.

Máshonnan nézzük a világot, így másképpen is látjuk, de szoros együttműködésre törekszünk Németországgal - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Berlinben, miután megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral. A kormányfő a közös sajtótájékoztatón kiemelte: a véleménykülönbségek nem akadályozhatnak abban, hogy keressék az együttműködés lehetőségét.

Angela Merkel szerint Magyarország vonzó befektetési terep, ezért további projektekre lehet számítani. Kijelentette azt is, hogy

"a jogállamiságot és a Velencei Bizottság javaslatait Orbán Viktor nem úgy látja, mint mi".

Később arról is beszélt a magyar hadsereg általa örvendetesnek nevezett korszerűsítése kapcsán, hogy Európában nem közös hadseregre lenne szükség, hanem közös stratégiára,a NATO munkáját kiegészítendő.

Migrációs különbségek

Angela Merkel szerint "Magyarország nem érzi magát illetékesnek a dublini egyezményt illetően, még akkor sem, ha ott regisztrálták a menekülteket". Magyarországról kevés menekült érkezik, ezért nem érzi felelősnek magát azért, hogy lefolytassa a menekülteljárást. Mindemellett a német kancellár elismerte a magyar erőfeszítéseket az uniós külső határ védelmében.

Erre válaszul Orbán Viktor azt mondta, hogy Magyarország azért építette fel a kerítést, hogy illetéktelenek ne lépjenek be az országba. Később is hangsúlyozta, hogy a magyar erőfeszítések megvédik az Uniót a menekültekről, mert "hiába lenne az EU-Törökország megállapodás, ha Magyarország nem védené a határt, akkor havonta négy-ötezer migráns érkezne Németországba." Szerinte a migránsok első belépési pontja Görögország, ahol gyakran nem regisztrálják őket.

Magyarország viszont, bár nem kötelessége, regisztrálja őket, de emiatt még nem hozzánk kellene őket visszaküldeni

- hangsúlyozta a magyar miniszterelnök, kijelentve: ez egy jogi vita.

Az EU egyik alapelve a humanitás - mindketten arról beszéltek, hogy az a kérdés, miként lehet humánusan segíteni. A két ország válaszai azonban meglehetősen különbözőek.

A menekültek korlátozott átvétele a Törökországgal kötött korábbi EU-török megállapodásért cserébe történik (a menekülteknek bizonyos időre munkalehetőséget vagy tanulmányi ösztöndíjat kínálnak fel), valamint

az afrikai menekültek németországi befogadása elősegíti az afrikai országokkal való megállapodást

- emelte ki a német kancellár. "Ha nincs legális lehetőség Európába jönni, akkor nehéz lesz együttműködni Afrikával'.

"Semmilyen pull-faktor ne érvényesüljön"

- hangsúlyozta a humánus megoldási lehetőségek kiegészítéseképp Orbán Viktor, kifejtve: ha a menekülteket segítő európai intézkedések nyomán az afrikaiakban az a kép alakul ki, hogy lehet jönni, akkor fognak is jönni. Magyarország szerint ezért a megoldás az, hogy lezárjuk a határokat és "nem importálunk problémákat". Megismételte továbbá azt az érvet, hogy Magyarország védi Németországot is a migránsoktól, ez pedig szolidaritás.

A miniszterelnök szerint Magyarország óriási terhet vesz le Németország válláról azzal, hogy megakadályozta, hogy bárki a törvények megkerülésével lépjen be Magyarország területére. Orbán Viktor elmondta: Magyarország álláspontja a migráció tekintetében évek óta változatlan, és ezt mindig őszintén, egyenesen el is mondta.

Védelmi együttműködés, új NATO-hadosztályparancsnokság

A magyar miniszterelnök szerint intenzív, de barátságos megbeszélés zajlott. Kiemelte a Németországgal való gazdasági (később pedig a nyelvi és oktatási) kapcsolatot, majd közölte: megállapodtak arról, hogy a két országban létrejön egy-egy munkacsoport, amely innovációval kapcsolatos munkaterveket tesz lesz az asztalra.

Arról is beszélt, hogy Magyarország európai védelmi ipart szeretne, és a védelmi témakörben 2020-ig folyamatos lesz a Magyarország együttműködése Németországgal.

Német mentorálással jöhetne létre Közép-Európában egy új, huszonharmadik, többnemzetiségű NATO-hadosztályparancsnokság, mert ilyen nincs most a régióban.
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×