Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.77
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár találkozója Berlinben 2018. július 5-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

"Baráti légkörben intenzív beszélgetés" Orbán Viktor és Angela Merkel között

A berlini német-magyar vezetői egyeztetéstől senki nem várt nagyobb áttörést, de a véleménykülönbségek ellenére baráti légkörű volt a találkozó - mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A migráció ügyében ismertek voltak a különböző álláspontok Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök között, ezeket csak megerősítették a csütörtöki berlini tárgyaláson – mondta az InfoRádiónak a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Kiss J. László kiemelte: a két politikus közös sajtóértekezletén az látszott, hogy az eltérő megközelítések ellenére baráti légkörben intenzív beszélgetés zajlott köztük.

A berlini tárgyalástól senki sem várt áttörést, például azt, hogy Magyarország álláspontja megváltozik

– tette hozzá.

Az Orbán Viktor berlini látogatása miatti érdeklődés elsősorban a migrációs politika miatt volt jelentős, hiszen a magyar kormányfő az egyik legnagyobb kritikusa Angela Merkelnek. Másrészt Németországban most csendesedett el a kormányválság a CDU és a CSU között, és ennek témája a tárgyalásokat is érintette, hiszen a vita arról szólt, hova lehet visszaküldeni azokat a már regisztrált menekülteket, akik a német határon vannak – fejtette ki az egyetemi tanár.

Ebben a kérdésben jogi vita van, Magyarország nem tekinti magát első belépési pontnak a menekültek számára – hívta fel a figyelmet Kiss J. László.

A sajtóértekezleten elhangzott, hogy

vannak közös pontok,

például a fejlesztéspolitikai együttműködés Afrikában és a Közel-Keleten. Emellett arról is szó volt, hogy Magyarország nyolcezer emberrel védi a déli határt, ami Ausztriának és Németországnak is fontos, és Angela Merkel már korábban elismerte a magyarok szerepét – mondta az egyetemi tanár.

Kiemelte: a kétoldalú kapcsolatokban a gazdasági kérdések is nagy szerepet játszanak. Ezek közül az 50 milliárd eurós kereskedelmi forgalom érdemel figyelmet, és az, hogy a két ország kereskedelmi filozófiája azonos. Angela Merkel jelezte, hogy Magyarország vonzó beruházási pont.

Kiss J. László szerint a védelempolitikának lehet nagy jelentőséget tulajdonítani. A NATO egy nagy regionális hadosztály-parancsnokságot hoz létre Közép-Európában, a jelek szerint Magyarországon, és itt Németországnak lesz vezető szerepe – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×