eur:
400.25
usd:
371.45
bux:
0
2025. március 27. csütörtök Hajnalka
Pszaradesz, 2018. június 17.Alekszisz Ciprasz görög (j) és Zoran Zaev macedón macedón miniszterelnök, miután külügyminisztereik aláírták a Macedónia nevéről a két ország között kialakult vitát lezáró egyezményt a görög-macedón-albán hármas határ térségében, a Preszpa-tó görög oldalán fekvő Pszaradesz faluban 2018. június 17-én. (MTI/AP/Jórgosz Karahalisz)
Nyitókép: Jórgosz Karahalisz

A macedón kormány elfogadta az ország új nevére vonatkozó javaslatot

A macedón kormány hétfőn elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság nevét Észak-Macedóniára változtassák, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül - közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál. A névváltoztatást azonban - ami egyébként komoly feszültségeket okozott, sem a macedónok, sem a görögök többsége nem ért vele egyet - a köztársasági elnök egy jogtalan, de nem példátlan tettel elkaszálhatja.

A macedón kormány közleménye szerint a múlt vasárnap aláírt megállapodást a törvényhozásnak kell ratifikálnia azt követően, hogy a kormány jóváhagyta az erre vonatkozó javaslatot. A becikkelyezéshez a 120 tagú parlament jelen lévő képviselőinek egyszerű többségére van szükség, azaz legalább 61 politikusnak a teremben kell lennie, és közülük legalább 31-nek igennel kell szavaznia a javaslatra.

Az államfő keresztbe tehet

Ezt követően az elfogadott megállapodást az államfőnek aláírásával kell jóváhagynia.

Gjorge Ivanov köztársasági elnök azonban kijelentette, kártékonynak tartja a görög-macedón névvita rendezésére vonatkozó egyezményt,

és "semmilyen törvénnyel, fenyegetéssel vagy zsarolással" nem lehet rávenni döntése megváltoztatására.

Amennyiben Gjorge Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot. Gjorge Ivanov azonban korábban az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem írta alá annak ellenére, hogy a parlament másodszor is elfogadta, és az alkotmány szerint másodszori vétóra nincs lehetősége az államfőnek.

Ezzel viszont olyan helyzet állt elő, amilyenre korábban nem volt példa, arra ugyanis nincs lehetőség, hogy egy törvény az államfő aláírása nélkül lépjen életbe.

Így a nyelvtörvény státusa és jövője egyelőre bizonytalan, és úgy tűnik, ez vár névváltoztatásra vonatkozó megállapodásra is.

A vasárnap a görög-macedón-albán hármas határon fekvő Preszpa-tó görög oldalán, Pszaradesz településen a két ország külügyminisztere által aláírt dokumentum értelmében miután a macedón parlament ratifikálja a megállapodást, Görögország értesíti az Európai Uniót és a NATO-t arról, hogy többé nem gátolja Szkopje csatlakozását, és megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy Athénnak elegendő lesz-e az, ha a parlament elfogadja a megállapodást, vagy kivár mindaddig, amíg az államfő alá nem írja az erről szóló döntést.

Athén, 2018. június 16.
Tüntetők tiltakoznak a görög-macedón névvita rendezése ellen az athéni parlament előtt 2018. június 16-án. A görög parlament ezen a napon elutasította az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet az Új Demokrácia jobbközép ellenzéki párt nyújtotta be a Macedónia új nevéről kötött görög-macedón megállapodás miatt. Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A június 12-én megkötött egyezmény értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át. (MTI/AP/Alexandros Vlahosz)
Szombaton tüntetők tiltakoztak a görög-macedón névvita rendezése ellen az athéni parlament előtt. A görög parlament ezen a napon elutasította az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet az Új Demokrácia jobbközép ellenzéki párt nyújtotta be a Macedónia új nevéről kötött görög-macedón megállapodás miatt. Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A június 12-én megkötött egyezmény értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át. (MTI/AP/Alexandros Vlahosz)

Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A 27 évnyi vita után a június 12-én megkötött egyezség értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át.

A névváltoztatással azonban sem a macedónok, sem a görögök többsége nem ért egyet.

Miután kiderült, hogy megegyezett a két fél, Szkopjéban és Athénban is tiltakozásokat szerveztek. A vasárnapi aláírást követően a szkopjei parlament előtt korábban békésen tüntető tömeg agresszívvá vált, és összecsapott a rendőrökkel. Hét rendőr megsérült, 25 tüntetőt pedig őrizetbe vettek.

A tiltakozók kövekkel, palackokkal és petárdákkal dobálták meg a parlament épületet védőket, a rendőrség pedig könnygázgránátot vetett be a több ezres, felbőszült tömeg feloszlatására.

Címlapról ajánljuk
Resperger István a kötelező sorkatonaságról: a rossz ukrán tapasztalatok megmutatták, mennyi előnye van

Resperger István a kötelező sorkatonaságról: a rossz ukrán tapasztalatok megmutatták, mennyi előnye van

Elhúzódó háború esetén az utánpótlás mellett nagyon fontos a lakott területek és a kritikus infrastruktúra védelme, ezért is szükséges, hogy hosszabb távon megfelelő számú sorkatonaság legyen egy-egy országban – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának igazgatója. Az ezredes arra is kitért, van-e elég ember Magyarországon arra, hogy adott esetben ismét elrendeljék a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Szakértő: az oroszok a béketárgyalásokon mindig adnak egy icipicit, cserébe sokkal többet kérnek

A Fehér Ház közleményt adott ki a kedden lezárt amerikai–ukrán tárgyalások után, az Egyesült Államok szerint Oroszország és Ukrajna hajlandó lenne leállítani a fekete-tengeri hadműveleteit. Oroszország azt közölte, hogy a fekete-tengeri megállapodás csak bizonyos szankciók feloldása után léphet életbe. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense segített tisztán látni a helyzetben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.27. csütörtök, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese
AI- és autóipari para húzza lefelé a tőzsdéket

AI- és autóipari para húzza lefelé a tőzsdéket

Újra lefordultak tegnap az amerikai tőzsdék, az esésben a technológiai cégek részvényei és a fantasztikus hetes papírok álltak az élen, a befektetők egyrészt az AI kapcsolt sztorikban értékelik újra, hogy mekkora kereslet lehet egyrészt az adatközpontok iránt, másrészt a végső felhasználók mennyire hajlandóak fizeni az AI szolgáltatásokért, emiatt esett nagyot az Nvidia, a Meta, az Alphabet és a Microsoft, de a befektetők Donald Trump autóipari vámjainak negatív hatásait is árazták, nagyot esett a Tesla, és ma reggel az ázsiai tőzsdéken is gyengén teljesítenek az autóipari részvények.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×