Infostart.hu
eur:
377.51
usd:
323.68
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Pszaradesz, 2018. június 17.Alekszisz Ciprasz görög (j) és Zoran Zaev macedón macedón miniszterelnök, miután külügyminisztereik aláírták a Macedónia nevéről a két ország között kialakult vitát lezáró egyezményt a görög-macedón-albán hármas határ térségében, a Preszpa-tó görög oldalán fekvő Pszaradesz faluban 2018. június 17-én. (MTI/AP/Jórgosz Karahalisz)
Nyitókép: Jórgosz Karahalisz

A macedón kormány elfogadta az ország új nevére vonatkozó javaslatot

A macedón kormány hétfőn elfogadta azt a javaslatot, amely szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság nevét Észak-Macedóniára változtassák, a javaslat hamarosan a parlament elé kerül - közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál. A névváltoztatást azonban - ami egyébként komoly feszültségeket okozott, sem a macedónok, sem a görögök többsége nem ért vele egyet - a köztársasági elnök egy jogtalan, de nem példátlan tettel elkaszálhatja.

A macedón kormány közleménye szerint a múlt vasárnap aláírt megállapodást a törvényhozásnak kell ratifikálnia azt követően, hogy a kormány jóváhagyta az erre vonatkozó javaslatot. A becikkelyezéshez a 120 tagú parlament jelen lévő képviselőinek egyszerű többségére van szükség, azaz legalább 61 politikusnak a teremben kell lennie, és közülük legalább 31-nek igennel kell szavaznia a javaslatra.

Az államfő keresztbe tehet

Ezt követően az elfogadott megállapodást az államfőnek aláírásával kell jóváhagynia.

Gjorge Ivanov köztársasági elnök azonban kijelentette, kártékonynak tartja a görög-macedón névvita rendezésére vonatkozó egyezményt,

és "semmilyen törvénnyel, fenyegetéssel vagy zsarolással" nem lehet rávenni döntése megváltoztatására.

Amennyiben Gjorge Ivanov nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot. Gjorge Ivanov azonban korábban az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem írta alá annak ellenére, hogy a parlament másodszor is elfogadta, és az alkotmány szerint másodszori vétóra nincs lehetősége az államfőnek.

Ezzel viszont olyan helyzet állt elő, amilyenre korábban nem volt példa, arra ugyanis nincs lehetőség, hogy egy törvény az államfő aláírása nélkül lépjen életbe.

Így a nyelvtörvény státusa és jövője egyelőre bizonytalan, és úgy tűnik, ez vár névváltoztatásra vonatkozó megállapodásra is.

A vasárnap a görög-macedón-albán hármas határon fekvő Preszpa-tó görög oldalán, Pszaradesz településen a két ország külügyminisztere által aláírt dokumentum értelmében miután a macedón parlament ratifikálja a megállapodást, Görögország értesíti az Európai Uniót és a NATO-t arról, hogy többé nem gátolja Szkopje csatlakozását, és megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy Athénnak elegendő lesz-e az, ha a parlament elfogadja a megállapodást, vagy kivár mindaddig, amíg az államfő alá nem írja az erről szóló döntést.

Athén, 2018. június 16.
Tüntetők tiltakoznak a görög-macedón névvita rendezése ellen az athéni parlament előtt 2018. június 16-án. A görög parlament ezen a napon elutasította az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet az Új Demokrácia jobbközép ellenzéki párt nyújtotta be a Macedónia új nevéről kötött görög-macedón megállapodás miatt. Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A június 12-én megkötött egyezmény értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át. (MTI/AP/Alexandros Vlahosz)
Szombaton tüntetők tiltakoztak a görög-macedón névvita rendezése ellen az athéni parlament előtt. A görög parlament ezen a napon elutasította az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet az Új Demokrácia jobbközép ellenzéki párt nyújtotta be a Macedónia új nevéről kötött görög-macedón megállapodás miatt. Macedónia és Görögország között azóta folyik vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A június 12-én megkötött egyezmény értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át. (MTI/AP/Alexandros Vlahosz)

Macedónia eddig Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt a hivatalos iratokban. A 27 évnyi vita után a június 12-én megkötött egyezség értelmében az országot Észak-Macedóniára nevezik át.

A névváltoztatással azonban sem a macedónok, sem a görögök többsége nem ért egyet.

Miután kiderült, hogy megegyezett a két fél, Szkopjéban és Athénban is tiltakozásokat szerveztek. A vasárnapi aláírást követően a szkopjei parlament előtt korábban békésen tüntető tömeg agresszívvá vált, és összecsapott a rendőrökkel. Hét rendőr megsérült, 25 tüntetőt pedig őrizetbe vettek.

A tiltakozók kövekkel, palackokkal és petárdákkal dobálták meg a parlament épületet védőket, a rendőrség pedig könnygázgránátot vetett be a több ezres, felbőszült tömeg feloszlatására.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×