Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Brüsszel, 2018. február 23.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón 2018. február 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Ezért vonnak el kohéziós pénzeket Magyarországtól

Közép- és kelet-európai országok irányából leginkább a dél-európai tagállamok felé csoportosítana át felzárkóztatási pénzeket az Európai Bizottság kedden közzétett javaslata. A Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: a döntéshozó testület nem a migrációs politikával, hanem a fejlettségi szinttel magyarázza a tervek szerint 2021-től hatályos támogatásokat.

2018-as árakat nézve 24 százalékkal csökken a Magyarországnak szánt uniós felzárkóztatási források összege 2021 és 2027 között a jelenlegi 2014-2020-as időszakhoz képest – mondta Gyévai Zoltán. A mostani 23,6 milliárd euróra becsült támogatás tehát 17,9 milliárdra csökken a következő ciklusban.

A Bruxinfó főszerkesztője kiemelte:

nincs arról szó, hogy a döntéshozók kipécézték volna Magyarországot és Lengyelországot.

Az Európai Bizottság egy számítási módszer alkalmazásával állapítja meg az országoknak járó kohéziós alap nagyságát. A szervezet javaslata alapján Lengyelországban 23, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Észtországban pedig 24 százalékkal csökkentik a forrást. Utóbbi tagállam „a migrációs politikában nem pendült egy húron a visegrádi négyekkel”– tette hozzá a szakértő.

A legfőbb valódi ok, hogy az említett országok fejlettségi szintje az elmúlt hét évben jelentős mértékben javult, a déli országok azonban súlyos gazdasági és pénzügyi válságon mentek keresztül. „A kelet-európaiak felfelé húzták az uniós átlag GDP-t, míg a déliek lehúzták” – hangsúlyozta.

A déli országok több pénzt fognak kapni, mint eddig, azonban nem többet, mint a keleti államok.

A kohéziós politika minden ország és régió számára hozzáférhető – jegyezte meg Gyévai Zoltán. Azok az átmeneti régiók is részesülnek a támogatásban, amelyek fejlettségi szintje az úniós átlag 90 százaléka fölötti. Ezek a fejlett országok városi, ipari környezetei, ahol stagnálás következett be, melyen a regionális politikai források sem volak képesek segíteni – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×