Infostart.hu
eur:
379.7
usd:
321.89
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Brüsszel, 2018. február 23.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtótájékoztatón 2018. február 23-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: STEPHANIE LECOCQ

Ezért vonnak el kohéziós pénzeket Magyarországtól

Közép- és kelet-európai országok irányából leginkább a dél-európai tagállamok felé csoportosítana át felzárkóztatási pénzeket az Európai Bizottság kedden közzétett javaslata. A Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: a döntéshozó testület nem a migrációs politikával, hanem a fejlettségi szinttel magyarázza a tervek szerint 2021-től hatályos támogatásokat.

2018-as árakat nézve 24 százalékkal csökken a Magyarországnak szánt uniós felzárkóztatási források összege 2021 és 2027 között a jelenlegi 2014-2020-as időszakhoz képest – mondta Gyévai Zoltán. A mostani 23,6 milliárd euróra becsült támogatás tehát 17,9 milliárdra csökken a következő ciklusban.

A Bruxinfó főszerkesztője kiemelte:

nincs arról szó, hogy a döntéshozók kipécézték volna Magyarországot és Lengyelországot.

Az Európai Bizottság egy számítási módszer alkalmazásával állapítja meg az országoknak járó kohéziós alap nagyságát. A szervezet javaslata alapján Lengyelországban 23, Csehországban 24, Szlovákiában 22, Észtországban pedig 24 százalékkal csökkentik a forrást. Utóbbi tagállam „a migrációs politikában nem pendült egy húron a visegrádi négyekkel”– tette hozzá a szakértő.

A legfőbb valódi ok, hogy az említett országok fejlettségi szintje az elmúlt hét évben jelentős mértékben javult, a déli országok azonban súlyos gazdasági és pénzügyi válságon mentek keresztül. „A kelet-európaiak felfelé húzták az uniós átlag GDP-t, míg a déliek lehúzták” – hangsúlyozta.

A déli országok több pénzt fognak kapni, mint eddig, azonban nem többet, mint a keleti államok.

A kohéziós politika minden ország és régió számára hozzáférhető – jegyezte meg Gyévai Zoltán. Azok az átmeneti régiók is részesülnek a támogatásban, amelyek fejlettségi szintje az úniós átlag 90 százaléka fölötti. Ezek a fejlett országok városi, ipari környezetei, ahol stagnálás következett be, melyen a regionális politikai források sem volak képesek segíteni – tette hozzá a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×