eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszédet mond az Orczy-negyed támogatási szerződésének aláírásán a józsefvárosi polgármesteri hivatalban 2018. március 7-én.
Nyitókép: Mónus Márton

Varga Mihály határozottan üzent Brüsszelnek

Magyarország megérti, hogy az Egyesült Királyság mint az egyik legnagyobb befizető kilépése miatt csökken az Európai Unió költségvetése, de nem értünk egyet a kohéziós és agrárpolitikai források megkurtításával - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, miután csütörtökön hivatalában fogadta Margrethe Vestagert, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős biztosát. A tárgyaláson szó volt a digitális cégek adózásáról is - közölte a Pénzügyminisztérium.

A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus kapcsán a miniszter hangsúlyozta: Magyarország egy erős, biztonságos és versenyképes Európai Unióban érdekelt, így olyan hosszú távú költségvetésre van szükség, amely megfelelő finanszírozást biztosít mind az új kihívások, mind a hagyományos politikák számára, egyúttal hatékonyan tud hozzájárulni a közös célkitűzések megvalósításához.

A külső határok védelmére, az illegális bevándorlási hullám megakadályozására, illetve annak Európán kívüli kezelésére szánt források növelése uniós szinten szükséges, ami azonban nem mehet a meglévő kohéziós támogatási szabályok és keretek rovására. A regionális fejlettségbeli különbségek csökkentését célzó források és a demográfiai kihívásokat kezelő eszközök összekapcsolása pedig számos további kérdést vetne fel - írta a tárca.

Közölték: nyilvánvaló a Bizottság javaslatából, hogy az Egyesült Királyság kilépése miatt keletkező finanszírozási rést a hagyományos politikák, a felzárkózást támogató kohéziós politika és az agrárpolitika forrásainak kurtításával kívánják kitölteni.

Az uniós támogatások nem adományok, hanem a tagságból adódóan a tagállamoknak járó, gazdasági-társadalmi felzárkózásra szolgáló összegek

– emlékeztetett Varga Mihály. Hozzátette: a magyar kormány álláspontja szerint a támogatáspolitika kialakításakor nem lehet szempont az, hogy egy-egy tagállam milyen mértékben veszi ki a részét a migrációs kihívás Brüsszel szerint követendő kezelésében.

A találkozón szóba került a digitális vállalatok igazságos adóztatásának kérdése is, amelyet Magyarország támogat. A tárcavezető kiemelte, hogy az EU által koordinált egységes szabályozásig átmeneti megoldásra van szükség, hiszen ez idő alatt nemcsak a digitális cégóriások javára sérül az igazságos közteherviselés elve, hanem több millió euró esik ki a tagállamok költségvetéséből is. Az ezzel kapcsolatos vitákat a lehető leggyorsabban úgy kell lefolytatni, hogy a tagállamok adóztatási szuverenitása ne sérüljön – szögezte le.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×