eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Így reagált a Pénzügyminisztérium az uniós források csökkentésére

Az Európai Uniónak nem a növekedést produkáló, a forrásokat megfelelően felhasználó tagországokat kellene büntetnie az új büdzsével - értékelte Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az M1-en azokat a híreket, melyek szerint Magyarország negyedével kevesebb uniós forrást kaphat a következő uniós költségvetési ciklusban. Azt is elmondta, hogy az első negyedévben az éves átlagos növekedést is meghaladóan bővültek a beruházások, ami igen kedvező.

Magyarország számára a korábbinál lényegesen, mintegy negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában - jelentették be Brüsszelben.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a végső szám, ami a Magyarországnak járó uniós forrásokat illeti nem mutat majd ilyen jelentős változást.

"Tudni kell, hogy az EU hét éves költségvetéséről az állam- és kormányfőnek egyhangú döntést kell hozni, így tehát Magyarországnak vétó joga van"

- mondta Banai Péter Benő. Hozzátette, hogy komoly harcra kell készülni, mert szerinte elfogadhatatlan az ilyen mértékű csökkenés. A Pénzügyminisztérium államtitkára úgy véli, hogy

nem azokat az országokat kéne büntetni, amelyek a gazdasági növekedés terén, így a beruházások növekedésével eredményesen, és hasznosan használták fel az EU-s forrásokat.

Azt is elmondta, hogy a fejlesztéspolitikába nem olyan elemeket kellene behozni, mint a migráció kérdésének kezelése. "Hosszú vita áll még előttünk, az Európai Bizottság letette a javaslatát, de

a hét éves költségvetés elfogadásához nem a Bizottság egyoldalú döntése, hanem a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása szükséges"

- hangsúlyozta Banai Péter Benő, aki a KSH közleményére is reflektált, miszerint az idei első negyedévben 17,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene a tavalyi azonos időszakhoz mérten.

Az első negyedévben az éves átlagos növekedést is meghaladóan bővültek a beruházások, ami igen kedvező, mert a legtöbb beruházás nem ebben a periódusban szokott megvalósulni - közölte a Pénzügyminisztérium államtitkára.

"A legnagyobb mértékű növekedést a nemzetgazdasági ágazatok közül az építőipar területén láttuk. Az említett területen összességében 45%-os bővülés valósult meg"

- mondta Banai Péter Benő, aki hozzátette azt is, hogy más ágazatokban is sok beruházás valósult meg: a szállítási területen is jelentős, közel 10 %-os növekedés volt látható.

"Az év egészére közel 13%-os növekedést kalkuláltunk, de már az első negyedévben a 13%-os éves átlagot jóval meghaladó beruházási statisztikát, 17%-os bővülést láthattunk" - hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium államtitkára. Ez azért is különösen értékes adat, mert az eddigi folyamatokból az volt leszűrhető, hogy a beruházások túlnyomó része nem az első negyedévben valósul meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×