Nem felel meg az Európai Unió jogszabályainak, hogy a parlamenti választás során dől el a bizottság elnökének személye is – mondta Fóris György. A Bruxinfo elemzője hozzátette: ezt megelőzően is politikai viták folytak e körül. Az alapszerződésben nincs szó arról, hogy a parlament jelölhetne, sőt épp ellenkezőleg. Évtizedeken keresztül az volt a gyakorlat, hogy a tagországok vezetői valamelyik csúcstalálkozón megállapodtak egy alkalmas személyben, majd az illető bemutatkozása után a parlament szavazott róla.

A 2009-es lisszaboni szerződés szerint a mindenkori leendő bizottsági elnök kiválasztásakor tekintettel kell lenni a megelőző parlamenti választások eredményére. Vagyis az új elnöknek abból a pártcsaládból kell érkeznie, amely a legjobban teljesített – magyarázta a szakértő. Ezzel párhuzamosan – hogy közelebb vigyék az uniós parlamenti választásokat az állampolgárokhoz  – a nagy frakciók igyekeztek megszemélyesíteni amerikai mintára a kampányát, és mindegyik választott egy nyilvánosság előtt szereplő arcot magának. Később ezekből a kampányvezérekből lettek a bizottsági elnökjelöltek – mondta Fóris György.

Nagy-Britannia mandátumai

• A Brexitet után a 73 brit mandátumból 46 tartalékba kerülne egy esetleges EU bővítés esetére.
• A maradék 27 képviselői helyet 14 tagállam között osztanák szét.
• Az uniós parlament sajtószolgálata közölte: az egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 további mandátumot kapna.
• Magyarország nem kapna újabb mandátumokat, mert a magyar mandátumszám egyébként is kissé felül van reprezentálva a lakosságszámhoz képest.

A témáról további részleteket is megtudhatnak az InfoRádió Brüsszeli Hét című műsorából szerda este 8 órától.