Nagy-Britannia a tavaly előtti Brexit-népszavazással beadta a válópert és amikor kiköltözik a közös házból, 13 milliárd euróval csökkennek a befizetések az Európai Unió közös költségvetésébe.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke most arra sürgeti a tagállamokat, hogy fizessenek be többet a közösbe és így tartsák szinten a büdzsét. Juncker erről az uniós pénzügyminiszterekkel folytatott találkozóján beszélt, ahol a fő téma a következő költségvetési időszak uniós kiadásainak tervezete volt.

Közben a BMG nevű közvéleménykutató friss felmérése szerint a britek 51 százaléka maradna és 41 százaléka lépne ki az Unióból – arra utalva, hogy a válaszadók kilenc százaléka meggondolta magát a kilépésről a 2016. júniusi népszavazás óta.

Minderre Juncker válasza ennyi volt:

„Természetesen lesz Brexit...

Ne higgyék azt, hogy nem valósul meg, és hogy a brit nép felismerte, hogy hibázott. Az én hipotézisem az, hogy a britek 2019. március 30-án kilépnek, és akkor mindent meg kell tennünk, hogy ellensúlyozzuk sok milliárd euró kiesését.”

Az Európai Bizottság szerint a hétéves költségvetési ciklusra kiható helyzetet úgy kell kezelni, hogy a pénz felének kiesését a kiadások megnyirbálásával kell ellensúlyozni, míg másik felét a tagállamok extra befizetéseivel.

Juncker azt akarja, hogy a tagországok májusra állapodjanak meg arról, hogy a jelenlegi GDP arányos 1%-nál többet költenek a különböző EU-programokra, így például a terror elleni harcra vagy a klímaváltozás elleni fellépésre.

A bizottsági elnök valamiért úgy fogalmazott:

„nem pártolom azt, hogy az EU-ban mindenkinek ingyen sör járjon,

mielőtt nem nézték meg, hogy mit is finanszírozunk. Felül kell vizsgálnunk az összes kiadási politikát. Ami fontos, azt továbbra is finanszírozzuk. Ez az uniós adófizetőnek egy csésze kávéba kerül naponta, ennyi. Szerintem Európa többet ér, mint napi egy kávé” – mondta.

Günther Öttinger költségvetési biztos szerint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek is áldásukat kell adni a költségvetési hozzájárulások növelésére, ezért egytized százalékos extra befizetéseket javasolt. Mint mondta, fontos fenntartani a diákcserét elősegítő Erasmus ösztöndíjakat és a kutatási pénzeket szétosztó Horizont programot.

„Mindenkinek kompromisszumkésznek kell lennie.

Ha mereven ragaszkodsz a saját álláspontodhoz, akkor nem lesz megállapodás. Azt követően, hogy a britek sajnálatos módon otthagynak bennünket, a jó kormányzás érdekében meg kell tennünk ezt a lépést” – idézte szavait a Guardian című lap.

Közben Nathalie Loiseau, francia EU-ügyi miniszter megjegyezte: jó dolog lesz, hogy távozik egy olyan állam, amely költségvetési visszatérítést kap. „Visszakérjük a pénzünket” – ez olyan kifejezés, amit többé nem akarunk hallani – mondta.