eur:
392.91
usd:
355.66
bux:
72865.31
2024. szeptember 1. vasárnap Egon, Egyed
Trump: Az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának

Trump: Az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának

Az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának - jelentette be szerdán Washingtonban Donald Trump amerikai elnök, egyúttal közölte, hogy az amerikai nagykövetséget átköltöztetik Tel-Avivból Jeruzsálembe.

"Meg vagyok róla győződve, hogy eljött az ideje Jeruzsálem elismerésének Izrael fővárosává" - mondta Trump. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is "mélyen elkötelezett" a közel-keleti béke megteremtése mellett.

Fogadkozott, hogy minden tőle telhetőt megtesz a béke megteremtése érdekében az izraeliek és a palesztinok között.

Hangsúlyozta azt is, hogy a tartós békemegállapodás részeként támogatni fogja a kétállami megoldást (vagyis Izrael mellett egy független palesztin állam létrejöttét), és olyan békemegállapodást akar, amely mindkét fél számára elfogadható.

Az amerikai elnök fehér házi beszédében elismerte, hogy bejelentése után "természetesen lesznek nézeteltérések és ellentétek".

"Biztosak vagyunk azonban abban, hogy végül - ahogyan orvosoljuk ezeket az ellentéteket - elérkezünk a nagyobb megértéshez és együttműködéshez" - hangoztatta Trump. Leszögezte, hogy Jeruzsálemnek mindhárom nagy vallás - a zsidóság, a kereszténység és az iszlám - szent helyének kell maradnia.

Trump arra utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse el a nagykövetség átköltöztetésének tervét Tel-Avivből Jeruzsálembe. Ez - mint mondta - "a realitás tudomásul vétele". Felszólított a világ többi országát, hogy kövessék az Egyesült Államok példáját.

"Ma végül elismerjük azt, ami kézenfekvő, azt, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa" - mondta Trump.

Az elnök beszédében többször hangsúlyozta: már régóta esedékes volt, hogy Washington elismerje Jeruzsálemet Izrael fővárosának, oda költöztesse a nagykövetségét, és több elődje fontos kampányígéretévé tette ezt, de megválasztása után nem hozta meg az erre vonatkozó döntést.

"Én megteszem" - mondta Donald Trump. Az amerikai elnök nyugalomra szólított fel, és reményét fejezte ki, hogy döntése után a mérsékelt hangok felülkerekednek a gyűlölet hangjain. Hozzátette, hogy Mike Pence alelnök az elkövetkező napokban a Közel-Keletre látogat.

Donald Trump bejelentése nem volt váratlan: már előző nap tájékoztatta a nagykövetség átköltöztetésének tervéről több arab ország vezetőjét,

és Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét is, aki figyelmeztette Trumpot, hogy a lépésnek veszélyes következményei lesznek. Számos arab és európai ország már előzetesen tiltakozását, illetve aggodalmát fejezte ki az amerikai döntés miatt. Jordánia pedig soros elnökként az Arab Liga, továbbá az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte.

Az Egyesült Államokban az Izrael-barát politikusok régóta próbálják elérni, hogy Washington áthelyezze nagykövetségét Tel-Avivből Jeruzsálembe. Donald Trump pedig ezt írásba foglalt választási ígéretté tette 2016-ban. Várhatóan sok konzervatív és evangéliumi keresztény támogatója elégedetten fogadja majd döntését. Közülük sokan támogatják Izrael ezzel kapcsolatos politikai igényének elismerését. Egyes hírek szerint Mike Pence alelnök és David Friedman, az Egyesült Államok Trump által kinevezett izraeli nagykövete is komoly erőfeszítéseket tett a nagykövetség áthelyezéséért és Jeruzsálem elismeréséért Izrael fővárosaként.

Jeruzsálem szent városa mindhárom nagy monoteista vallásnak: a judaizmusnak, a kereszténységnek és az iszlámnak.

Mindhárom vallás fontos szent helyeinek ad otthont. Izrael kormánya Jeruzsálem egészét egységes és oszthatatlan fővárosának tekinti, de ezt a nemzetközi közösség nem ismeri el. A palesztinok ráadásul - az Izrael által 1967-ben megszállt, majd később bekebelezett - Kelet-Jeruzsálemet tennék meg leendő államuk fővárosának.

Izraelben feszülten várták Donald Trump amerikai elnök bejelentését, hogy elismeri-e Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

A nemzetközi közösség nem ismeri el a történelmi települést az állam fővárosaként, mint ahogyan Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem fogadja el, ám a kérdésnek vallási jelentősége is van – hangsúlyozta az InfoRádió kérdésére Csicsmann László, egyetemi docens.

Az amerikai elnök bejelentése

fordulópont lesz a palesztin-izraeli konfliktus történetében

– vélte a Közel-Kelet-szakértő.

Címlapról ajánljuk

Az EU jövőjére is hatással lehetnek a vasárnapi németországi tartományi választások

Reggel nyolc órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődtek a parlamenti választások két németországi tartományban, Szászországban és Türingiában. Noha az egykori NDK-hoz tartozott keletnémet tartományokban helyi választásokról van szó, általános vélekedés szerint azok kimenetele hosszabb távon átrajzolhatja nemcsak Németország, de Európa politikai térképét is. Ebből kiindulva meghatározó a hagyományos pártok, illetve a velük szembenálló radikális jobb-, illetve baloldali pártok szereplése.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.02. hétfő, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
A rezsicsökkentés jelentős átalakításáért cserébe kaphatna Magyarország EU-pénzt az új uniós büdzséből

A rezsicsökkentés jelentős átalakításáért cserébe kaphatna Magyarország EU-pénzt az új uniós büdzséből

Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×