Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.52
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Árulás miatt ölték meg a volt jemeni elnököt

Árulás miatt ölték meg a volt jemeni elnököt

Azért végeztek Ali Abdullah Száleh volt jemeni elnökkel, mert árulóvá vált - jelentette ki hétfőn Abdul-Malik al-Húszi, a síita húszi lázadók vezére.

A jemeni felkelők televíziós csatornája, az al-Maszirah által közvetített hosszadalmas beszédében Húszi a Szaúd-Arábia vezette "koalícióra mért történelmi vereségnek" minősítette Száleh meggyilkolását.

A lázadók vezetője Száleh nevének említése nélkül azt állította, hogy tudott a volt jemeni elnöknek az ellenük harcoló koalícióval folytatott kommunikációjáról és terveiről, hogy a húszik ellen forduljon. Mint mondta, többször is figyelmeztette a volt államfőt, hogy vonja vissza áruló milíciáit. Kiemelte: Száleh fegyvereseinek lázadása az Irán támogatását élvező húszik ellen az eddigi legnagyobb kihívást jelentette az ország számára, de három nap alatt leverték őket.

"Ma elbukott az árulás és a hitszegés összeesküvése. Sötét nap ez a koalíciós erők számára" - hangoztatta Húszi. Egyben leszögezte: az Anszár Alláhként is ismert húszik nem éreznek gyűlöletet, s nem terveznek megtorlást Száleh pártja, az Általános Népi Kongresszus (GPC) ellen. A GPC Száleh elnöksége idején volt kormányzó párt, időközben azonban megosztottá vált.

Szemtanúk beszámolói szerint időközben alábbhagytak a harcok, s a Szálehhez hű milíciák sorra megadják magukat a húszi erőknek. Arról is érkeztek jelentések, hogy helyenként ostromgyűrűbe fogták a volt elnök csapatait.

Értesülések szerint Szanaa déli negyedeiben, ahol a legsúlyosabb összecsapások zajlottak, a húszik elfogták Száleh családtagjait, illetve hívei ellen razziákat tartanak a fővárosban, többeket őrizetbe véve.

A nap folyamán a 75 éves Ali Abdullah Száleh életét vesztette a húszi lázadókkal vívott harcokban a főváros, Szanaa külterületén. GPC-képviselők elmondása szerint Szálehet a párt főtitkárával, Jasszer el-Avadival együtt gyilkolták meg. Száleh szombaton hivatalosan is bejelentette, hogy megszakítja szövetségesi kapcsolatait a húszi lázadókkal népellenes cselekedeteik, illetve amiatt, hogy Irán politikai akaratát hajtják végre.

A húszi lázadás és az arab tavasz következtében 2011-ben megbuktatott volt elnök és a hozzá hű erők korábban összefogtak, hogy elüldözzék Száleh utódját, a nemzetközileg elismert Abed Rabbo Manszúr Hádit és kormányát. A lázadók sikerrel is jártak 2014-ben, Hádi pedig Szaúd-Arábiába menekült. Rijád a húszik iráni támogatását látva 2015 márciusában az általa vezetett arab koalícióval beavatkozott a jemeni polgárháborúba.

A lázadók jelenleg a közel-keleti ország északkeleti, míg a kormányerők a délnyugati részeit ellenőrzik.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×