Új korszak kezdődött Kínában az elmúlt napokban – a Kínai Kommunista Párt ötévenként esedékes, most zárult egyhetes kongresszusán Hszi Csin-ping elnök meghirdette a „kínai szocializmus új korszakát”, majd az elnök-pártfőtitkár „ideológiai öröksége” bekerült a párt alapszabályába. Ami több okból is különleges. Eddig - nevesítve - mindössze a népköztársaság-alapító Mao Ce-tung eszméi kerültek még életében a párt alkotmányába, az ország gazdasági reformjait megindító Teng Hsziao-ping nevét csak halála után írták a dokumentumba. Másrészt elemzők szerint ez is azt mutatja, milyen mérhetetlen hatalma és befolyása van Hszi Csin-pingnek, Kína első emberének. Salát Gergely, sinológus az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, az elmúlt öt évben a kínai elnök erős központosítást hajtott végre, közben pedig keményen leszámolt a helyi és tartományi politikai ellenfeleivel.

„Az igazán fontos döntések most megint Pekingben születnek,

nagyon úgy tűnik, hogy Hszi Csin-ping fejében, vagy a legszűkebb környezetében. A saját elvtársait is sikerült háttérbe szorítania.”

A miniszterelnök is háttérbe szorult, míg korábban a gazdaság vezetése a kormányfő feladata volt, ma Li Ko-csiang egyfajta intéző ember lett, mára ismét egy személy kezében összpontosul a hatalom Kínában – fogalmazott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője.

„Azt a Kínai Kommunista Párt vezetői és tagjai is érezték, hogy meggyengült a párt kontrollja, és ez veszélyekkel jár Kína stabilitása szempontjából,

Hszi Csin-ping gatyába rázta a pártot,

megerősítette a hatalmát. Ez összességében, hosszabb távon jót tesz a Kínai Kommunista Pártnak is. Nyilván azok a káderek, akiket eltávolított vagy börtönbe záratott különböző korrupciós ügyekkel, nem különösebben kedvelik Hszi Csin-pinget. Azt a játékot, hogyan lehet egyenként leszalámizni az ellenfeleket és megakadályozni, hogy összefogjanak ellene, Hszi Csin-ping nagyon ügyesen játssza.”

A jelek szerint Hszi Csin-ping az elmúlt évtizedek hagyományaitól eltérően várhatóan nem vonul vissza következő ötéves ciklusa után – mondta Salát Gergely. Az elnök a pártkongresszuson jelezte, álma, és így célja is, hogy Kína szuperhatalommá váljon.

„Vannak olyan területek, amikre közvetlen hatása is lehet, ilyen például a saját környezetének biztonsági-külpolitikai ügyei, ahol valószínűleg Kína sokkal határozottabb, talán agresszívebb is lesz. Nem érdeke felrúgni a világrendet, és megrontani a kapcsolatokat másokkal, inkább úgy próbál helyezkedni, hogy nagyobb legyen a súlya.”

Ezen világrenden belül pedig

Kína hamarosan el fog menni a falig,

ha saját érdekeit kell érvényesítenie – mondta Salát Gergely sinológus az Arénában.

Vannak lehetőségeink, de főszerepet nem kaphatunk

Bekerült a Kínai Kommunista Párt alapszabályába az Új selyemút program, az „Egy út, egy övezet” kezdeményezés, ami kifejezetten előnyös lehet Magyarország számára, illetve egy újabb példája annak, hogy a kínai elnök hogyan igyekszik a hatalmat saját kezében összpontosítani – mondta a sinológus az Inforádió Aréna című műsorában.

„Úgy tűnik, hogy ez hosszú távú stratégiája Kínának. A nyugati szakértők megint benézték, mert Kína komolyan gondolja az Új selyemút projektet. A megvalósult beruházások száma még viszonylag alacsony. A Budapest-Belgrád vasútvonalat már négy-öt éve beharangozták, de nem történt egy kapavágás sem, de Kína közelében azért sok minden elindult. Ezek óriási beruházások, elképzelhető, hogy a többségük tényleg meg fog kezdődni.”

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy Magyarország, vagy a visegrádi négyek országcsoport kiemelt helyen szerepel majd a kínai kül- vagy gazdaságpolitikában.

„A V4-eket a kínaiak nem nagyon emlegetik, számukra ez nem fontos fogalom, inkább a 16-okat, a kelet- és közép-európai országok kínai szempontból való összecsoportosítását emlegetik. Ebben vannak EU-tagok és balkáni országok is. Ők ezt a 16 országot kezelik egységként, évente miniszterelnöki találkozókat tartanak. A következő néhány hét múlva éppen Budapesten lesz. A kínai miniszterelnök nem Magyarország kedvéért látogat ide, hanem azért, mert az összes kelet-közép-európai vezetője Budapestre látogat.

Számukra ilyen kis ország, mint például Szlovákia, vagy éppen Magyarország – értelmezhetetlen.”

Salát Gergely jelezte, Peking jó szemmel nézi a magyar kormány keleti nyitás politikáját, nagy eredmény, hogy a kínai-magyar kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelték. Budapest számára az lehet a reális cél, hogy egyes szolgáltatások és áruk rajtunk keresztül jussanak mondjuk Nyugat-Európába.

„Nem érdemes a lehetőségeinket túlértékelni. Egy-egy vállalatot, cégcsoportot meg lehet nyerni, ahogy már sikerült is.

Lehetőségek tehát vannak, de főszerepet nem fogunk játszani.”

Magyarország kisebb csomópontként működhet, központi helyre azonban fekvése és mérete miatt nem kerülhet – mondta Salát Gergely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője az Arénában.