Észak-Korea azt akarja megmutatni, hogy akármennyi büntetőintézkedést, szankciót léptet életbe a nemzetközi közösség, sem a nukleáris tevékenységét, sem a rakétaprogramját nem adja fel, ezt tekintik a rezsim fennmaradásának végső garanciájának – mondta Csoma Mózes, az ELTE koreai tanszékének vezetője.
„Pár nappal ezelőtt fogadott el az ENSZ BT egy újabb büntetőintézkedés-csomagot, annak tartalmával kapcsolatban a dél-koreai kommentárok egy hagyományos koreai szólást idézve úgy fogalmaztak:
elölről nézve sárkánynak tűnik, de hátulról csak egy kígyó.
Azért helytálló ez, mert ugyan az Egyesült Államok azt akarta elérni, hogy Kína teljes egészében függessze fel az Észak-Koreába irányuló kőolajszállítást, de csak egy olyan megállapodás született, hogy Kína a jelenlegi szinten maximalizálja azt.”
Felfüggesztették az Észak-Korea textilexportját is, azonban nagyon sok olyan kínai cég van, amelyek Észak-Koreában gyártatnak, de „Made in China” megjelöléssel kerülnek piacra. Ezért jogos a dél-koreai értékelés, jóval kevesebb tartalommal rendelkeznek a szankciók – tette hozzá az ELTE koreai tanszékének vezetője.
„A nukleáris robbantások és a rakétaindítások hátterében politikai célok vannak.
Az észak-koreaiak meg akarják akadályozni, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazzon ellenük, illetve ki akarják zsarolni a kétoldalú párbeszédet. Ezt a jelenlegi amerikai vezetés nagyon nem szívesen fogadná el, inkább a hatoldalút szorgalmazná, tehát Kínának, Japánnak, Dél-Koreának, Oroszország bevonásával. Ezt azonban az észak-koreaiak elutasítják. Úgy gondolják, hogy az erődemonstrációkkal és a koreai kérdés folyamatos napirenden tartásával eredményesen tudják kizsarolni az amerikai tárgyalókészséget.”
Csoma Mózes kiemelte, Észak-Korea a mestere annak, hogy ezt a feszültséget a végletekig, sőt még utána is fokozza. Az elmúlt harminc évben több olyan időszak is volt, például 93-94-ben, amikor a külvilág számára úgy tűnt, kitör az újabb koreai háború, aztán végül, ahogy mindig, a tárgyalóasztalnál megoldás született.
„Az Egyesült Államok békeközvetítőt – a volt amerikai elnököt, Jimmy Cartert – küldött Észak-Koreába, aki az aggastyán Kim Ir Szennel olyan megállapodásokat kötött, amelyek úgy néztek ki, hogy teljesen más helyzetbe hozzák az egész észak-kelet-ázsiai régió biztonságpolitikai kérdéseit. Kim Ir Szen váratlan halála és az azt követő bizonytalanság azonban ezeket aztán nem tette lehetővé.”
Az ELTE koreai tanszékének vezetője hangsúlyozta:
egyetlen résztvevő sem akar tényleges háborút, legkevésbé az észak-koreai rezsim.
„Érdekes, hogy Jimmy Carter pár napja azt nyilatkozta, meg lehetne állapodni Észak-Koreával és megszűnnének az ilyen erődemonstrációk.”