Infostart.hu
eur:
396.67
usd:
337.84
bux:
101380.77
2025. július 26. szombat Anikó, Anna

Ferenc pápa: a mártírhalál forrasztja egységbe a keresztényeket

A hitük miatt ma is elszenvedett üldözés és mártírsors miatt még nagyobb szükség van a kereszténység egységére - hangoztatta Ferenc pápa a Karizmatikus Megújulás mozgalom ötvenedik évfordulóján a római Circus Maximus mezején tartott virrasztáson szombat este.

Ferenc pápa beszédében a világ különböző térségeiben élő keresztények sorsáról szólt hangsúlyozva, hogy több keresztény hal mártírhalált hite miatt korunkban, mint a keresztényüldözések első évszázadaiban.

"Nem kérdezik meg tőlük, hogy katolikusok, reformátusok, evangélikusok-e, (.) csak azért, mivel keresztények, elvágják a torkukat és kész" - mondta a katolikus egyházfő. Ferenc pápa kijelentette, a keresztényeket ma kiontott "vérük ökumenizmusa, a mártíromság" egyesíti. Hangsúlyozta, a keresztények egysége ezért "sürgetőbb most, mint valaha volt".

Ferenc pápa szavait mintegy negyvenezren hallgatták a Circus Maximusban tartott szabad ég alatti virrasztáson. Több mint százhúsz országból érkeztek Rómába a Karizmatikus Megújulás lelkiségi mozgalom tagjai, hogy Ferenc pápával ünnepeljék fennállásuk ötvenedik évfordulóját: pünkösdisták, evangélikusok és reformátusok, akiket öt püspök és 600 pap kísért. A virrasztáson mintegy húsztagú magyar csoport is részt vett.

A mozgalom 1967-ben vette kezdetét a Szentlélek Kongregáció által fenntartott pittsburghi Duquesne egyetem egyik lelkigyakorlatával. A mozgalom azóta majdnem minden kontinensen elterjedt: a Vatikáni Rádió adatai szerint Európában leginkább Franciaországban és Olaszországban van jelen, és már a kelet-európai országokban is. Magyarországon az első karizmatikus csoportok a hetvenes évek közepén alakultak meg.

Ez volt az első alkalom, hogy Ferenc pápa részt vett a Circus Maximusban gyakran rendezett vallási események egyikén. Róma belvárosában rendkívüli biztonsági készültség lépett életbe az egyházfő jelenléte miatt.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

Orbán Viktor: megalakulnak a Digitális Polgári Körök, növekszik a III. világháború esélye

A kormányfő szombat délelőtt szólalt fel az erdélyi Tusnádfürdőn. A beszéd reggelén egy rejtélyes üzenet jelent meg a Facebook-oldalán: DPK. Erre megadta a magyarázatot, illetve beszélt az EU szétesésének és egy újabb világháború kialakulásának veszélyéről, valamint arról, miért Közép-Európáé a jövő és mi a magyar nagystratégia.

Nem váratott a magyar reakció a Nemzetközi Büntetőbíróság lépésére

Mindennél világosabban demonstrálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) teljesen elvesztette a presztízsét azzal, hogy a testület eljárást indított Magyarországgal szemben, amiért nem tartóztatták le Budapesten az izraeli miniszterelnököt – írta a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.28. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

Háttérbe szorult klímavédelem – Így változtak meg a V4-ek prioritásai az energiaválság után

A klímaváltozás társadalmi és környezeti hatásainak kezelése napjaink egyik legösszetettebb globális kihívása. Az éghajlati kockázatokkal összefüggésben a nemzeti kormányoknak ökoszisztéma-romlásra, természeti katasztrófákra, társadalmi-gazdasági átalakulásokra kell számítaniuk. A kihívások elleni küzdelemben és a klímavédelemben az Európai Unió egyfajta globális éllovasként pozícionálja magát. Ezt bizonyítják az olyan átfogó szakpolitikai dokumentumok, mint az Európai Zöld Megállapodás (2019) és a ‘Fit for 55’ csomag (2021), amelyek a klímasemlegesség elérését célozzák. Ebben a kontextusban sajátosnak mondható a kelet-közép-európai EU-tagállamok, különösen a Visegrádi Négyek (V4 – Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia) klímapolitikai pozíciója (Bocquillon és Maltby, 2017; Skjærseth, 2021). A megújuló energiaforrásokra és a dekarbonizációra vonatkozó célkitűzéseik bizonyos tekintetben eltérőek az EU többi tagállamaitól, és a hagyományosnak tekinthető szén- és nukleáris energiatermelési módokhoz való ragaszkodásuk erős.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×