Ezeknek a katonáknak az elsődleges feladata, hogy biztosítsák az európai szövetségeseket, jelen esetben Romániát az amerikai jelenlétről, és arról, hogy az Egyesült Államok és ezzel együtt a NATO nem hagyja őket magukra – mondta el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa.
„A Baltikumban, Lengyelországban is volt hasonló telepítés az elmúlt hónapokban, években.
Etl Alex kiemelte, az, hogy Amerika és a nyugati NATO-tagállamok állandó jelenlétet biztosítsanak a NATO keleti tagállamainak területén, hosszú ideje fontos kérdés. A probléma ezzel az, hogy a NATO-Oroszország alapokmány szerint ez nem lenne lehetséges, ezért nem állandó a jelenlét, hanem egyfajta rotációban mozgó, kilenc hónapos váltásokról van szó – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa.
„Ezek jelentősége nem a harcérték. Kisebb, szimbolikus jellegű csapatok – Románia esetében 500 fő –, amelyek arra jók, hogy különböző közös gyakorlatokat végezzenek a helyiekkel, és arra is, hogy a lakosság lássa, az amerikaiak ott vannak, készen állnak, hogy megvédjék őket, tehát ennek egyfajta lélektani hatása is van.”
Etl Alex elmondta, Magyarországon is volt hasonló gyakorlat az elmúlt években. A keleti NATO-tagállamokban az elmúlt három évben több mint 150 gyakorlat volt. Ez a romániai telepítés nem kiugróan látványos dolog, egy hosszabb folyamat része.
„1990-ben még több mint 210 ezer amerikai katona állomásozott Európában, napjainkra 50-60 ezerre mérséklődött a számuk. Az elmúlt években azt látjuk, néhány ezer fő ugyan visszatelepül Európába, hosszú távon azonban az Egyesült Államok számára Európa kevésbé lehet fontos, mint például Délkelet-Ázsia, és amit a keleti tagállamokban látunk, inkább csak megnyugtatásra szolgáló szimbolikus lépés” - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának munkatársa.