Infostart.hu
eur:
379
usd:
321.72
bux:
125275.01
2026. február 24. kedd Mátyás

Itt a Brexit forgatókönyve

Nagy többséggel elvi támogatását adta a brit parlament szerdán ahhoz a menetrendhez, amelyet a konzervatív párti kormány dolgozott ki a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítására.

A kormány az ellenzékkel kötött kompromisszum jegyében vállalta, hogy a folyamat elindítása előtt a törvényhozás elé terjeszt egy ismertetőt arról, hogy milyen stratégiát kíván folytatni a kilépési tárgyalásokon.

A londoni alsóház szerdán a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére tartott vitanapot és szavazást e kérdésekben.

A voksolás azonban jelképes jelentőségű, nincs semmiféle kötelező erejű jogi következménye.

A Munkáspárt célja az volt, hogy ígéretet csiholjon ki a kormányból a tárgyalási stratégia ismertetésére még azelőtt, hogy London aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan el is indítja - a kilépési folyamatot.

Theresa May brit miniszterelnök a parlamenti erőviszonyokat felmérve beleegyezett a Labour követelésébe - amelyet számos konzervatív képviselő is támogatott -, de ennek fejében azt kérte, hogy a parlament támogassa az 50. cikkely aktiválására kidolgozott menetrendet.

A tervek szerint a brit kormány az idén már nem, de a jövő év első negyedének végéig aktiválja a cikkelyt.

A szerdán késő este nagy többséggel elfogadott kompromisszumos határozat úgy fogalmaz, hogy a parlament "tiszteletben tartja" ezt a menetrendet, ha a kormány még a cikkely aktiválása előtt beterjeszti tárgyalási stratégiáját.

A kormány azonban ennek a feltételnek az elfogadásán túl semmiféle tartalmi ígéretet nem tett arra, hogy a stratégia ismertetőjében mi szerepel majd, és változatlanul érvényes az a hivatalos álláspont, hogy a kormány a kilépési tárgyalások hivatalos megkezdése előtt nem fedi fel nyilvánosan és részletesen a kilépési folyamat évei alatt általa követni kívánt tárgyalási stratégiát.

A brit legfelsőbb bíróság e héten tart négynapos tárgyalást annak eldöntésére, hogy a kormánynak kell-e kérnie a parlament előzetes jóváhagyását a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához, de a képviselők szerda este nem e konkrét jóváhagyást szavazták meg, kizárólag egy elvi jelentőségű alsóházi aktusról van szó.

Ha a legfelsőbb bíróság januárra várható végzésében kimondja, hogy az 50. cikkely aktiválásához kell a brit parlament előzetes jóváhagyása, akkor a kormánynak nagy valószínűséggel törvénytervezetet kell erről beterjesztenie, amelyről az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is szavazni kell majd, és ennek a voksolásnak lenne kötelező erejű törvényi következménye.

Theresa May miniszterelnök álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután az EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Lehetetlen küldetésre vállalkozna Amerika? - Ebbe az országba még a világ legerősebb hadseregének is beletörhet a bicskája

Lehetetlen küldetésre vállalkozna Amerika? - Ebbe az országba még a világ legerősebb hadseregének is beletörhet a bicskája

Napról napra egyre több olyan elemzés lát napvilágot, amely szerint elkerülhetetlen, hogy Donald Trump az elkövetkező hetekben végül tényleg kiadja a parancsot, az Egyesült Államok pedig megtámadja Iránt. Mivel Teherán és Washington álláspontjai a tárgyalások ellenére sem igazán közelednek egymáshoz, az valóban nagyon valószínű, hogy a bombázók hamarosan tényleg a levegőbe emelkednek, egy forgatókönyv azonban bármilyen rémisztő is, elég valószínűtlen: nézzük, miért kicsi az esély egy teljes körű szárazföldi invázióra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×