Reykjavík már idén augusztusra hozhatja előre az eredetileg 2027 végére tervezett referendumot az EU-tagsági tárgyalások újranyitásáról – értesült a Politico. Az izlandi parlament a következő hetekben jelentheti be a szavazás időpontját.

A Portfolio cikke emlékeztet: nem ez az első alkalom, hogy a skandináv szigetország meglebegteti a belépését: előzőleg még 2013-ban befagyasztották a csatlakozási folyamatot, most azonban egyre erősebb az EU-tagság iránti vágy, így a folyamat felgyorsult.

A döntés időzítésének is Donald Trump második elnöksége adott löketet. Az Egyesült Államok vámokat vetett ki Izlandra, az amerikai államfő pedig többször beszélt Grönland annektálásáról, sőt az amerikai nagykövet-jelölt tréfásan azt is mondta, hogy Izland az 52. tagállam lehetne.

Izland stratégiai elhelyezkedése az Észak-Atlanti térségben, hadseregének hiánya, valamint a NATO-tagságra és az 1951-es amerikai–izlandi védelmi megállapodásra épülő biztonsági rendszer különösen érzékennyé teszi az országot a nagyhatalmi mozgásokra. Közben az Európai Bizottság részleges tagsági modellt dolgoz ki Ukrajna számára, Montenegró pedig újabb tárgyalási fejezetet zárt le.

Az elmúlt hónapokban sűrűsödtek a magas szintű egyeztetések.

Az EU bővítési biztosa, Marta Kos Brüsszelben tárgyalt Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszterrel, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kristrún Frostadóttir miniszterelnökkel találkozott, és az együttműködés kiszámíthatóságát hangsúlyozta.

A csatlakozási viták középpontjában várhatóan ismét a halászati jogok állnak majd. A brit–izlandi makréla-viták és az úgynevezett „tőkehalháborúk” évtizedekre visszanyúló feszültséget okoztak. Csakhogy a Brexit után London már nem uniós szereplő, ami átalakította az erőviszonyokat.

Gazdasági oldalról Izland helyzete eltér a legtöbb tagjelölttől: a világ ötödik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével az uniós tagsága inkább biztonságpolitikai, mint felzárkózási kérdés.

A jogi és intézményi alkalmazkodás technikailag gyors lehet, mivel Izland már most is az Európai Gazdasági Térség tagja és a schengeni övezet része, így az uniós joganyag jelentős részét már átültette. A 2013-as befagyasztásig 33 tárgyalási fejezetből 11-et lezárt. A tényleges csatlakozáshoz azonban a tárgyalások lezárása után újabb népszavazásra is szükség lenne. Izland 2009-ben, a pénzügyi válság csúcsán kérte felvételét az Európai Unióba, miután három legnagyobb kereskedelmi bankja összeomlott.