Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
DF-61 típusú kínai interkontinentális, ballisztikus rakéták
Nyitókép: Wikipédia

Kína atom-ütőerőben beérheti az oroszokat és Amerikát Washington szerint

Kína masszívan növeli atomarzenálját – jelentette ki hétfőn Christopher Yeaw fegyverzetellenőrzésért és a nukleáris harceszközök elterjedésének megakadályozásáért felelős amerikai államtitkár az ENSZ leszerelési konferenciájának megnyitóján Genfben.

Yeaw szerint a nemrég lejért Új START egyezmény „nem vette figyelembe Kína példátlan, szándékos, gyors és átláthatatlan fegyverkezését atomfegyverekkel”. Kína így „szándékosan és korlátozásoktól mentesen masszívan ki tudta építeni atomarzenálját” – tette hozzá.

Yeaw megerősítette azt az amerikai követelést, hogy Kínát is be kell vonni egy új fegyverzetcsökkentési megállapodásba, amit Peking eddig elutasított.

Amerikai tisztségviselők abból indulnak ki, hogy

„Kína az elkövetkezendő négy-öt évben paritást érhet el”. Az Egyesült Államok és Oroszország együttesen több mint 5000 nukleáris fegyverrel rendelkezik.

A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010 áprilisában írta alá Oroszország és az Egyesült Államok, a megállapodás hatálya idén február 5-én járt le.

A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×