Szombaton megtalálták a január közepén a budapesti belvárosból eltűnt 18 éves Egressy Mátyás holttestét a Dunában, 3 kilométerrel a Rákóczi hídtól délre, ott, ahol a rendőrök keresték, vagyis jól számították ki, hogy ha a fiú a Dunába esett – egy hajó térfigyelő kamerájának felvételei erre utaltak –, merre vihette a víz és meddig.

Adódik viszont a Blikk által körüljárt kérdés, hogy miért nem adta vissza eddig a folyó a testet; a folyó sodrása és a hideg víz hetekig lent tartotta maradványait a víztömegben.

A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrhajói váltásokban, naponta többször is bejárják a Duna Lánchíd alatti szakaszát, egészen Csepelig, éjjel-nappal figyelve a partot és a vízfelszínt. Mint Csomor Balázs egykori vízirendőr a lapnak elmondta, a hideg vízben egy holttest sokkal tovább marad lent, de amint jöttek a fagymentes napok, már volt esélye annak, hogy a holttestet kiadja a Duna. Kisebb folyók esetén lehetne arra esély, hogy motorcsónakokkal hozzák úgy mozgásba a vizet, hogy kiadjon akár egy holttestet is, de ekkora víztömegnél csak a várakozás marad.

Hogy hol lehetnek Egressy Mátyás maradványai, annak kiszámításához tudni kellett, hogy a téli Duna sokkal lassabb, a mélyben szinte mozdulatlan a víz, így az is számítható volt, körülbelül mikor és hol kerülhet pont a szörnyűség végére. Kegyeleti okokból a rendőrség arról nem beszél, milyen állapotban találtak a testre.

Azt pedig igazságügyi szakértői vizsgálat még 5 hét sodródás után is ki tudja mutatni egy holttestből, hogy a halálban szerepet játszhatott-e alkoholos vagy kábítószeres befolyás. Idegenkezűség már most biztos, hogy nem.

Csomor Balázs a lapnak még azt is elmondta, hogy ha nyáron lett volna ugyanez a baleset, Ercsiig kutattak volna, mivel akkor a folyó gyorsabb. Hidegben a bomlási-gázfelszabadulási folyamatok is lassabbak.