Az Európai Unió ha szeretné, Magyarország ellenkezése dacára is be tudja vezetni a 20. szankciós csomag elemeit – erről beszélt Pesztericz-Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője az InfoRádióban.

A szankciós csomag tartalmával kapcsolatban elmondta, hogy a kereskedelem területén az uniós országokból Oroszországba exportálás tilalma jöhet szóba. Ezen felül azokra a harmadik országokba is szankciókat vezetne be az unió, amelyek „nagy valószínűséggel” ezeket az unióból érkező termékeket továbbadják Oroszországnak. Mindezen felül az importtilalmat is kiszélesítenék.

A bankrendszer mozgásterét is korlátozná az unió, megakadályozná, hogy Oroszország alternatív fizetési csatornákat tudjon magának szerezni. A legérzékenyebb pontja ennek a szankciós csomagnak az energia terén van, ugyanis az EU azt szeretné, hogy a tengeri szolgáltatásokat korlátozzák az orosz olajra vonatkozóan – magyarázta Pesztericz-Kalas Vivien.

Mint elmondta, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy azokat a kikötőket büntetné az Európai Unió, amelyek segítenek abban, hogy továbbértékesítsék az orosz olajat más országok felé. Indonéz, illetve georgiai kikötők is ilyenek például. Az indonéz kikötővel kapcsolatban Görögország és Málta már korábban is aggályukat fejezték ki. Nem derült ki még, mit is jelentenének ezek a szankciók, a két ország általánosságban aggódik az európai hajózási ágazat jövőjéről.

A szankciókat a jelenlegi jogszabályok szerint a külügyminisztereknek a Külügyek Tanácsában egyhangúlag kell elfogadniuk. Amennyiben egyetlen ország is jelzi egyet nem értését (tehát „vétózik”), akkor az adott döntést nem tudják elfogadni.

Magyarország és „talán” Szlovákia vétózhat

ezzel kapcsolatban. Az unióban ezért elgondolkodtak, hogy miként lehetne ezt megkerülni, vagy pedig Magyarországot konstruktív tartózkodásra rávenni. Utóbbi esetében Magyarország nem szavaz, de nem is akadályozza meg a döntés elfogadását – magyarázta Pesztericz-Kalas Vivien.

Ilyen esetben Magyarországnak „valami jó dolgot” kínálnak a tartózkodásáért cserébe. Ez lehet mentesség a szankciók valamelyik pontja alól, például az orosz olaj tengeri úton történő szállítását, illetve továbbértékesítését tekintve. Mint elmondta, ezen felül az EU felkínálhatja azt is, hogy Ukrajna felé nyomást gyakorol, hogy a Barátság vezetéken történő kőolajszállítás minél hamarabb újra tudjon indulni.

A másik opció pedig a fenyegetés eszköze az EU irányából

– fogalmazott a kutatóintézet-vezető.

Ezen a téren szóba jöhet, hogy továbbra is visszatartják a nekünk járó forrásokat. Nemcsak a kohéziós forrásokról van itt szó, hanem egyelőre a SAFE-eszközből származó forrás sem érkezett meg, amely a védelmi ipar fejlesztését szolgálná. Emellett szóba kerülhet a 7-es cikkely szerinti eljárás folytatása, amelynek vége az is lehet, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesztik – tette hozzá Pesztericz-Kalas Vivien.

Mint fogalmazott, ezen kívül Magyarország megkerülésére több más mód is rendelkezésre áll, bár azok hosszadalmas és bonyolultabb folyamatok lennének. A leggyorsabban az működhetne, ha nem az unió szankcionálná Oroszországot ezekben a pontokban, hanem 25-26 tagország kétoldalú szankciók révén léptetné ezeket az intézkedéseket érvénybe. Az unió viszont nem tudná koordinálni, illetve ellenőrizni ebben az esetben a szankciók gyakorlati végrehajtását, betartását.

Pesztericz-Kalas Vivien rámutatott: Brüsszelben az elmúlt hónapokban már éltek több jogi kiskapuval is, viszont azokat most jó eséllyel nem tudnák alkalmazni. Az orosz gázimport tilalmáról szóló, 2027-től életbe lépő intézkedést például nem szankcióként, hanem közös kereskedelempolitikai intézkedésként fogadták el, amivel lehetőség volt a minősített többséggel történő döntéshozatalra.

Ez a megoldás a 20. szankciós csomag esetében azért nem működhet, mert a közös kereskedelempolitikai intézkedésekkel szemben a szankciók ideiglenes megoldások.

Nem egyértelmű, hogy a szankciók közül melyik pontokat szeretné az unió hosszú távon, akár véglegesen fenntartani

– magyarázta Pesztericz-Kalas Vivien.

Mint elmondta, a szankciós csomag mellett a 90 milliárd eurós, közösen felvett hitelről is fognak tárgyalni, amelyet Ukrajnának adna tovább az Európai Unió. Magyarország ezt a közös hitelfelvételt is megvétózná, beleegyezése a közös hitelfelvételhez akkor is kellene, ha nem venne benne részt. Itt viszont lehetőség van a hitelt megerősített együttműködés keretében felvenni, ami azt jelenti, hogy nem szükséges hozzá minden tagállam jóváhagyása, csak az arra hajlandóaké. Ebben az esetben viszont hosszabb folyamattal néznek szembe az országok, hiszen ezt saját parlamentjüknek is ratifikálnia kell, valamint a pénzügyi fedezet nem az unió teljes saját költségvetése lenne, hanem annak csak egy része, vagy kizárólag a résztvevő államok lennének érte pénzügyileg felelősek. Ebben a bizonytalanabb helyzetben magasabb kamatok lennének.

Az unió legfőbb célja az, hogy Magyarország, ha nem is támogatja a csomagot, de legalább tartózkodjon majd a szavazáskor

– fogalmazott Pesztericz-Kalas Vivien.