Infostart.hu
eur:
386.88
usd:
331.94
bux:
119765.43
2026. január 14. szerda Bódog

Tovább húzódik a határvita

Nem közeledtek az álláspontok a horvát-szlovén határvitában - derült ki Davor Ivo Stier horvát külügyminiszter pénteki ljubljanai látogatásán, ahol szlovén kollégájával, Karl Erjaveccel tárgyalt.

A 25 éve megoldatlan határvita "továbbra is megoldatlan" - jelentette ki közös sajtótájékoztatójukon Erjavec.

A külügyminiszteri találkozó csak megerősítette a két ország ismert álláspontját: Szlovénia nemzetközi döntőbíróságtól várja a határvita rendezését, míg Horvátország bilaterális megoldást sürget.

"A döntőbíróság már a múlté" - ismertette újfent Zágráb álláspontját Stier. Egyben hangsúlyozta, hogy Horvátország kész a kérdést kétoldalú tárgyalásokon rendezni.

Tavaly Zágráb azt követően határozott a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy a horvát sajtóban kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a nemzetközi bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Horvátország szerint ezzel a döntőbíróság helyrehozhatatlanul kompromittálódott. Utóbbi testület immár Zágráb résztvétele nélkül, más személyi összeállítással folytatja munkáját, de döntés egyenlőre nem született az ügyben.

A szlovén diplomácia vezetője ugyanakkor rámutatott: "Horvátországnak mint a nemzetközi jogot betartó államnak előbb-utóbb el kell ismernie a döntőbíróság határozatát." Szlovénia továbbra sem hajlandó bilaterális úton tárgyalni a határvonalról, az APA osztrák hírügynökség elemzése szerint jó okkal: a múltban kötött kétoldalú megállapodások ugyanis sorra kudarcot vallottak.

A két külügyminiszter egységesebb álláspontot képviselt azzal összefüggésben, hogy Ankara az EU-török menekültügyi egyezmény felmondásával fenyegetett. Stier rávilágított, hogy Zágráb és Ljubljana szerint is nyitva kell tartani a kommunikációs csatornát Törökországgal.

"Sem az Európai Uniónak, sem Szlovéniának, sem Horvátországnak nem áll érdekében, hogy felfüggesszék a tárgyalásokat Törökországgal. Az uniónak egy elvi, egyben kiegyensúlyozott álláspontot kell felvennie Ankarával szemben" - hangsúlyozta Stier.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - a két ország Jugoszláviától való függetlenedése után - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni (és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy kijussanak a nemzetközi vizekre). A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre. A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.

Kis-Benedek József: meg vannak számlálva az iráni vezetés napjai, az USA és Izrael heteken belül beavatkozhat

A fejlemények és a reakciók alapján úgy tűnik, Washington és a helyi lakosság zöme politikai rendszerváltást akar Iránban – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő. Úgy véli, komoly okok miatt sem történhet meg Ali Hamenei ajatollahhal az, ami Nicolás Maduróval Venezuelában.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Nagyot bukott a Citigroup Oroszországon, de a gyorsjelentés többi része rendben van

Nagyot bukott a Citigroup Oroszországon, de a gyorsjelentés többi része rendben van

A Citigroup negyedik negyedéves nyeresége 13 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miután a bank 1,2 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el orosz operációjának eladása miatt. A veszteséget csak részben ellensúlyozták a vállalatfinanszírozásból és a vállalati ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból származó magasabb bevételek, ennek ellenére a részvények 0,6%-os emelekedést mutatnak a nyitás előtti kereskedésben, hiszen a vártnál jobban sikerült a gyorsjelentés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×