eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 21. szombat Tamás

Tovább húzódik a határvita

Nem közeledtek az álláspontok a horvát-szlovén határvitában - derült ki Davor Ivo Stier horvát külügyminiszter pénteki ljubljanai látogatásán, ahol szlovén kollégájával, Karl Erjaveccel tárgyalt.

A 25 éve megoldatlan határvita "továbbra is megoldatlan" - jelentette ki közös sajtótájékoztatójukon Erjavec.

A külügyminiszteri találkozó csak megerősítette a két ország ismert álláspontját: Szlovénia nemzetközi döntőbíróságtól várja a határvita rendezését, míg Horvátország bilaterális megoldást sürget.

"A döntőbíróság már a múlté" - ismertette újfent Zágráb álláspontját Stier. Egyben hangsúlyozta, hogy Horvátország kész a kérdést kétoldalú tárgyalásokon rendezni.

Tavaly Zágráb azt követően határozott a döntőbírósági rendezéstől való visszalépésről, hogy a horvát sajtóban kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a nemzetközi bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát. Horvátország szerint ezzel a döntőbíróság helyrehozhatatlanul kompromittálódott. Utóbbi testület immár Zágráb résztvétele nélkül, más személyi összeállítással folytatja munkáját, de döntés egyenlőre nem született az ügyben.

A szlovén diplomácia vezetője ugyanakkor rámutatott: "Horvátországnak mint a nemzetközi jogot betartó államnak előbb-utóbb el kell ismernie a döntőbíróság határozatát." Szlovénia továbbra sem hajlandó bilaterális úton tárgyalni a határvonalról, az APA osztrák hírügynökség elemzése szerint jó okkal: a múltban kötött kétoldalú megállapodások ugyanis sorra kudarcot vallottak.

A két külügyminiszter egységesebb álláspontot képviselt azzal összefüggésben, hogy Ankara az EU-török menekültügyi egyezmény felmondásával fenyegetett. Stier rávilágított, hogy Zágráb és Ljubljana szerint is nyitva kell tartani a kommunikációs csatornát Törökországgal.

"Sem az Európai Uniónak, sem Szlovéniának, sem Horvátországnak nem áll érdekében, hogy felfüggesszék a tárgyalásokat Törökországgal. Az uniónak egy elvi, egyben kiegyensúlyozott álláspontot kell felvennie Ankarával szemben" - hangsúlyozta Stier.

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - a két ország Jugoszláviától való függetlenedése után - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalja. A problémát az okozza, hogy a szlovénok csak horvát területi vizeken keresztül tudnak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérik. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kell meghúzni (és így a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kell áthajózniuk, hogy kijussanak a nemzetközi vizekre). A tenger mellett további húsz négyzetkilométernyi partszakasz hovatartozása is kérdéses, az öbölbe ömlő Dragonja határfolyónak ugyanis az utóbbi 25 évben némileg megváltozott a medre. A két ország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Címlapról ajánljuk
Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is
Orbán Viktor

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
150 tulajdonosból maradt 5: így lett nemzetközileg is sikeres a magyar agrár- és élelmiszeripari cég

150 tulajdonosból maradt 5: így lett nemzetközileg is sikeres a magyar agrár- és élelmiszeripari cég

A magyar brojlercsirke-ágazat eddig is jelentős eredményeket ért el, és a jövője is ígéretes, ám utóbbihoz elengedhetetlen, hogy a technológiai és mérethatékonysági fejlesztéseket megfelelően valósítsák meg a szereplők. A fejlődés jó példája a Gallus Csoport, amely már több évtizedes múlttal rendelkezik, a megfelelő időben megtett fejlesztések és az exportorientált szemlélet révén pedig a következő években is újabb mérföldköveket pipálhat ki. Ebben a folyamatban fontos szereplő az MBH Bank is, amely finanszírozóként, és a fejlődés irányaiban közösen gondolkodó partnerként segítette a céget a hazai baromfiipar meghatározó pozíciójába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×