A Federalberghi olasz szállodai szövetség adatai szerint a szentévre érkezett turisták közül 14 millióan szálltak meg a római hotelekben. A többi zarándok reggel érkezett és este el is utazott, vagy egyházi szálláshelyeken töltötte az éjszakát.

A La Repubblica olasz napilap felmérése szerint a Ferenc pápa vezette rendkívüli szentév kevesebbeket vonzott Rómába, mint a II. János Pál pápa alatt 2000-ben tartott rendes szentév, amikor a zarándokok száma meghaladta a 30 milliót, és az akkori szentév az olasz főváros idegenforgalmának is jelentős bevételt hozott.

Rino Fisichella érsek, a vasárnap véget érő szentév vatikáni felelőse nevetségesnek nevezte a szentév kudarcáról szóló híreket. Hangsúlyozta, hogy a Szent Péter-bazilika szentkapuján naponta zarándokok hosszú sora lépett át. A legtöbben idén október 29-én, amikor több mint 60 ezren haladtak át a szentkapun. A legtöbben pedig, mintegy 93 ezren, az október 22-i audiencián vettek részt.

"A globalizáció korában ez a szentév a szentség legnagyobb globális eseménye volt, amelyet az emberiség és az egyház meg tudott élni. Elérte célját, mivel eljutott a világ és a társadalom legtávolabbi peremeire" - értékelte a szentévet Salvatore Martinez, a Szentlélek Megújulása nevű olasz katolikus mozgalom elnöke.

Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen megváltozott világban a Ferenc pápa által meghirdetett szentév nem lehetett a 2000-ben tartott utánzása: a lengyel pápa idején a szentév központja a Vatikán és Róma volt, ahol tömegesemények követték egymást. Ferenc pápa "világba kilépő egyháza" viszont meg akarta törni a Vatikán-centrista hagyományt, világméretűvé téve az irgalmasság üzenetét. A legelső szentkaput a pápa nem is a Vatikánban, hanem a közép-afrikai Banguiban nyitotta meg. Rómán kívül a világ több mint 2800 egyházmegyéjében nyitottak meg egy vagy több szentkaput. Az irgalmasság rendkívüli szentéve Ferenc pápa egyszerű, alázatos, apró gesztusokból álló stílusát tükrözte.

A szentév bejelentése váratlan volt: Ferenc pápa tavaly márciusban - az egyház és Róma város előzetes értesítése nélkül - jelentette be, hogy decemberben rendkívüli szentévet nyit meg. Az olasz fővárosnak ideje sem volt jelentős beruházásokat végezni, ahogyan 2000-ben történt, amikor éveken át készültek a szentév megrendezésére.

Ferenc pápa szentévének kevés vatikáni tömegeseménye volt: februárban Pio atya földi maradványainak kiállítása és szeptemberben kalkuttai Teréz anya szentté avatása. Az irgalmasság szentévének újdonsága volt viszont, hogy Ferenc pápa minden pénteken, sajtónyilvánosság nélkül, kórházakat, menhelyeket, idősotthonokat keresett fel. A szentév utolsó két találkozóját az elítéltekkel és az európai hajléktalanokkal tartotta.

A szentév bezárása is az előző hónapok egyszerűségével történik: Ferenc pápa vasárnap behajtja a Szent Péter-bazilika szentkapujának szárnyait. A kaput a következő szentévben, várhatóan 2025-ben, nyitják újra.

Az olasz sajtó a tavalyi párizsi terrortámadások után kezdődött szentév sikerének tartja, hogy teljes biztonságban zajlott le. A rendkívüli biztonsági készültség jól működött. A zarándokok alacsonyabb számát is éppen a terrorizmus fenyegetése magyarázhatja.