Sir Suma Chakrabarti az EBRD Budapestre összehívott nagyszabású csütörtöki nemzetközi konferenciája előtt adott interjút a bank londoni székhelyén az MTI-nek. Az EBRD-rendezvényen - amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Suma Chakrabarti nyit meg - elsősorban arról lesz szó, hogy miként lehet élénkíteni a növekedést és a beruházásokat az EBRD működési térségét alkotó gazdaságokban.

Az EBRD elnöke kijelentette: a globalizáció előnyös mivoltáról kialakult liberális konszenzus mára kihívásokkal került szembe. Suma Chakrabarti felidézte Washingtonban tartott minapi előadását, amelyben azt fejtegette, hogy nem kevesebb, hanem jobb globalizációra van szükség, mivel a protekcionizmus és az elszigetelődés semmit sem nyújthat az EBRD tevékenységi területéhez tartozó átalakuló gazdaságoknak.

Az EBRD elnöke ugyanakkor kijelentette: őszintén el kell ismerni azt is, hogy a globalizáció egyvalamiben nem járt sikerrel, ez pedig az egyenlőtlenségek felszámolása, márpedig az egyenlőtlenségek táplálják a protekcionizmust és a gazdasági nacionalizmust.

Arra a kérdésre, hogy a Brexit, Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból milyen kockázatokat jelenthet a közép- és kelet-európai átalakuló gazdaságokra, Suma Chakrabarti kijelentette: ebből a szempontból nagyon sok függ attól, hogy a Brexit milyen formát ölt majd. A soft Brexit például azt jelentené, hogy viszonylag zökkenőmentes a válás, Nagy-Britannia és az EU kereskedelmi kapcsolatai jórészt megmaradnak, és az új tagállamoknak nyújtott EU-folyósításokat a brit kilépés nem érintené, mivel más országok pótolnák az uniós költségvetés kieső brit befizetéseit. Az EBRD elnöke szerint a bank modellszámításai ebben az esetben is valószínűsítenek negatív hatásokat az átalakuló térségben, de e hatások enyhék lennének: a 2021-ig tartó előrejelzési távlatban az EBRD-régió egészének hazai összterméke (GDP) nem egészen 1 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az átalakuló országcsoport a Brexit nélkül abban az évben elérhetne.

A hard Brexit forgatókönyvének megvalósulása esetén azonban a brit kilépés az EU-ból jelentős fennakadásokkal járhat a kétoldalú kereskedelemben, és a keleti tagállamoknak folyósított uniós fejlesztési források 10 százalékkal is csökkenhetnek, ha más országok nem pótolják a kieső brit EU-befizetéseket. Ez a forgatókönyv az EBRD modellszámításai szerint 2021-ig a bank működési területének délkelet-európai térségében 3,5-6 százalék közötti, a közép-európai EU-gazdaságokban ennél kisebb GDP-veszteségeket okozhatna a Brexit nélkül addigra elérhető GDP-értékhez képest - mondta az EBRD elnöke.

Suma Chakrabarti hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EBRD kapacitása évi 9 milliárd euró feletti finanszírozást tesz lehetővé az átalakuló térségben, a tavalyi folyósítások elérték a 9,4 milliárd eurót. A bankelnök hozzátette, hogy a kedvezőtlen Brexit-forgatókönyv esetén az EBRD igyekezne növelni a térségnek nyújtott finanszírozásait.