A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelése emlékeztet arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) az idei év első felében "csak" 1,9 százalékkal nőtt, miközben a bővülés tavaly még 3,1, 2014-ben pedig 4 százalékos volt.

A visszaesés főként annak tudható be, hogy mérséklődött az uniós források felhasználása és ezáltal csökkent azok növekedésserkentő ereje. Az adatokból kiderült, hogy a beruházások az év első felében 16,5 százalékkal csökkentek, a magánfogyasztás azonban a bérek és foglalkoztatottság emelkedése nyomán 4,3 százalékkal nőtt.

A második félévben várhatóan élénkülni fognak a beruházások, a háztartások fogyasztása pedig tovább fog nőni a fogyasztói bizalom, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának javulása következtében. Az értékelés ezen részében arra is kitértek, hogy 2016 kedvező év volt a mezőgazdaság számára Magyarországon.

A szakemberek szerint az idei év után a 2017-es és 2018-as növekedésnek is a hazai magánfogyasztás lesz a fő hajtóereje. A háztartások fogyasztása jövőre 4, azt követően pedig 3,6 százalékkal fog nőni várhatóan. Az elemzők emellett a beruházási trend javulására is számítanak az elkövetkező két évben az uniós források, a hazai kereslet fokozódása, valamint a nagyszabású autóipari befektetések nyomán.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a magyarországi munkanélküliség tovább zsugorodik majd, 2017 egészét tekintve 4,7 százalékos, 2018-ban pedig 4,1 százalékos lesz az idei 5,1 százalékot követően. Mint írták, a munkaerőpiac "telítődése" nyomán a bérek több mint 5 százalékkal fognak nőni a vizsgált időszakban. Ennek kapcsán megjegyezték, a munkaerőhiány már jelenleg is problémákat okoz az országban, különösen az ipar, az építőipar és a szolgáltatások területén.

Az infláció fokozatosan emelkedni fog, a fogyasztói árindex az idei 0,4 százalékról 2017-re 2,3 százalékra, majd 2018-ra 2,7 százalékra ugrik. A szakértők úgy látják, hogy az infláció az emelkedő kőolajárak és az alacsony várakozások miatt csak fokozatosan fogja megközelíteni 2018 végéig a jegybank 3 százalékos célját.

A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, idén 1,5, jövőre és azután pedig 2,3 százalék körül várható az Európai Unió prognózisa szerint.

Az államadósság idén 1,3 százalékpontos csökkenéssel a GDP 73,4 százalékára mérséklődik, 2017-ben 72,5, 2018-ban pedig 71,8 százalékra lehet számítani - írták a dokumentumban.