eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Százezrek demonstráltak Isztambulban

Az erőszakos hatalomátvételek ellen tartott nagyszabású demonstrációt vasárnap Köztársaság és Demokrácia jelszóval a legnagyobb török ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP), a párt elnöke ugyanakkor a puccsisták feletti ítélkezés jogállami keretek között tartását, továbbá a gondolat, a szólás és a gyülekezés szabadságának megőrzését szorgalmazta beszédében.

Az isztambuli Taksim térre meghirdetett rendezvény kezdetén egyperces néma tiszteletadással emlékeztek a július 15-i puccskísérlet áldozataira emlékezve, majd a tömeg elénekelte a török himnuszt. A kemalista Sözcü, de a Sabah című legfőbb kormánypárti napilap szerint is több százezren voltak jelen a megmozduláson.

A szervezők arra kérték a résztvevőket, hogy ne vigyenek magukkal pártjelképeket, csak nemzeti zászlókat és a Török Köztársaság megalapítóját, Mustafa Kemal Atatürköt ábrázoló posztereket, így a tér egésze a felhívásnak megfelelően piros-fehérbe öltözött.

Kemal Kilicdaroglu, a CHP vezetője beszédében kiemelte: a parlamenti pártok egyöntetűen elítélték a múlt pénteki puccskísérletet, ami egyfajta közös nevezőként kell hozzájáruljon a politikai megbékéléshez. Törökország ismét bebizonyította, hogy mennyire létfontosságúak számára a demokráciát garantáló világi jogállam alapelvei - tette hozzá a politikus.

Hangsúlyozta: egy ország gyűlölettel és dühvel nem irányítható, ezért a puccskísérlet résztvevői felett a jog keretei között kell ítélkezni. Az állam méltósága ezt követeli. A kínzás, az embertelen bánásmód, a fenyegetés a puccsistákkal egy szintre süllyeszti a vezetést, ami megengedhetetlen - fejtette ki. Mint fogalmazott: a demokrácia nem csupán a szavazójog, hanem a gondolat, a szólás és a gyülekezés szabadsága.

A CHP teljes parlamenti frakciója mellett civil szervezetek és szakszervezetek is képviseltették magukat az eseményen, amelyhez a CHP meghívására a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) több képviselője is csatlakozott, többek között Mehmet Müezzinoglu korábbi egészségügyi miniszter.

A transzparenseken a következő feliratok voltak olvashatók: "Törökország szekuláris állam és az is marad", "Se diktatúrát, se puccsot, demokratikus Törökországot", "Vállvetve a puccs ellen", "Mustafa Kemal katonái vagyunk".

A hatóságok a környéken fokozott biztonsági óvintézkedéseket vezettek be. A rendőrök a térre nyíló kereszteződésekben egyenként ellenőrizték az embereket. A tüntetésre a környező tartományokból is sokan érkeztek buszokkal.

A modern Török Köztársaság 1923-as megszületése óta a hadsereg úgy tartja, hogy ő Törökország világi rendjének őrzője és az államalapító örökségének folytatójaként a kemalista berendezkedés legfőbb letéteményese, az Atatürk-alapította CHP ennek ellenére legfőbb ellenzéki pártként sem híve az erőszakos hatalomátvételnek.

Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfő délután egy időben fogadja majd Binali Yildirim miniszterelnököt, továbbá a CHP, valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetőit, Kilicdaroglut és Devlet Bahcelit. Kilicdaroglu első alkalommal látogat majd az elnöki palotába.

A kisebb szabású demokráciatüntetések a múlt pénteki puccskísérlet óta egymást követik. Ezrek, de néhol tízezernél is többen vonulnak munka után a városok utcáira az ország egész területén. Felszólások és zenei együttesek tarkítják a hajnalig tartó tüntetést.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×