Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Németországban erősödött az EU és Angela Merkel támogatottsága

Németországban erősödött az Európai Unió és Angela Merkel kancellár támogatottsága - mutatták ki pénteken ismertetett közvélemény-kutatások, amelyek szerint a brit uniós tagságról tartott népszavazás révén Németországban első alkalommal többségbe kerültek azok, akik szerint az uniós tagságnak több előnye van, mint hátránya.

A ZDF országos közszolgálati televízió Politbarometer című felmérése alapján a Brexitet - Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetését - pártolók győzelmét eredményező referendum nyomán a német lakosságban erősödött a tudatosság az uniós tagság előnyeivel kapcsolatban. Így a népszavazás után - július elején - végzett kutatás szerint 51 százalék gondolja, hogy Németország uniós tagságának mindent együttvéve több az előnye, mint a hátránya, ami a legmagasabb érték az 1977 óta végzett Politbarometer-kutatásokban.

Hasonló eredményre jutott a másik országos köztelevízió, az ARD és a Die Welt című lap Deutschlandtrend nevű kutatássorozatának szintén július elején végzett új vizsgálata, amely szerint a németek 52 százaléka tartja inkább előnyösnek, mint hátrányosnak hazája uniós tagságát. Ez ugyancsak rekord és 13 százalékpontos növekedés a brit népszavazás előtt végzett legutóbbi felméréshez képest.

Az uniós tagságot inkább hátrányosnak tartók aránya a két felmérés szerint 10, illetve 11 százalékos, és 37, illetve 36 százalék véli úgy, hogy az előnyök és a hátrányok kiegyenlítik egymást.

A kutatások alapján a németek relatív többsége, 49 százaléka szerint tovább kell mélyíteni az uniós tagországok integrációját, 37 százalék pedig azt tartaná jónak, ha növekedne a tagok önállósága, míg 11 százalék nem kíván változást. A német lakosság 64 százaléka szerint a Brexit révén erősödnek az EU-ellenes pártok, és 41 százalék attól is tart, hogy Nagy-Britannia után más országok is távoznak majd az EU-ból.

A június 23-án tartott brit népszavazás óta Németországban némileg változtak a belpolitikai erőviszonyok, a kormánypártok és Angela Merkel kancellár támogatottsága emelkedett, a legnagyobb parlamenten kívüli párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága pedig gyengült.

A CDU/CSU pártszövetség mindkét felmérés szerint 34 százalékon áll, míg a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) 22-23 százalékon állnak. A brit népszavazás előtti hetekben a CDU/CSU támogatottsága 32 százalék körül volt, az SPD 20 százalék körül állt. Az AfD támogatottsága a 15 százalék körüli szintről 11-12 százalékra süllyedt.

A ZDF kutatásában a megkérdezettek a politikusok munkáját egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán értékelhetik. Angela Merkel teljesítményét ezúttal 1,7 pontra értékelték, a júniusi 1,3 pont után. Az ARD felmérése szerint a kancellár munkájával elégedettek aránya a júniusi 50 százalékról 59 százalékra emelkedett, ami a legnagyobb arány tavaly szeptember óta.

A ZDF-nek a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a felmérést 1320 ember megkérdezésével július 4. és 7. között. Az ARD felmérését az infratest dimap kutatóintézet végezte 1504 ember megkérdezésével július 4-től 6-ig. Az adatok a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×