Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök helyzetjelentésre érkezik a szálemi helyőrségen, a palesztinok lakta Ciszjordánia határkerítésénél 2023. július 4-én, a ciszjordániai Dzsenín város menekülttáborában terrorista célpontok ellen végrehajtott izraeli katonai akció második napján. A rajtaütésen tizenkét palesztin vesztette életét, tucatnyian megsebesültek és több ezer palesztin civil elhagyta a városban lévő menekülttábort. Izrael lezárta a kétnapos akciót, amely során a hadsereg közlése szerint ezernél több robbanószerkezetet semmisítettek meg, több tucat fegyvergyártó műhelyben okoztak kárt, és harminc palesztin gyanúsítottat letartóztattak.
Nyitókép: MTI/EPA/Flash 90 pool/Sir Torem

Először szólalt meg a háború kitörése óta Izrael miniszterelnöke

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az iráni háború kezdete óta tartott első sajtótájékoztatóján, csütörtökön kijelentette, hogy a háború célja súlyos csapást mérni az iráni nukleáris programra és a ballisztikus rakétákra, és megakadályozni, hogy ezeket a föld alá vigyék.

„Ezeket a célokat el fogjuk érni. További cél megteremteni a feltételeket, hogy az iráni nép megszabaduljon ettől a szörnyű zsarnoki rendszertől. A feltételek megteremtése azonban nem jelenti, hogy ez feltétlenül meg is történik. Mint mondtam: ez rajtuk múlik. El lehet vezetni valakit a vízhez, de nem lehet ivásra kényszeríteni” – mondta az izraeli kormányfő.

„Az Egyesült Államok példátlan együttműködésével óriási eredményeket értünk el. Ezek az eredmények Izraelt minden eddiginél erősebb hatalommá teszik" – hangsúlyozta, kiemelve az amerikai együttműködés jelentőségét.

Közölte, hogy Izrael csapást mér a Hezbollahra is. „Érzi a kezünk súlyát, és még jobban érezni fogja. Súlyos árat fizet az agressziójáért” – mondta a libanoni síita milíciáról.

„Ha nem cselekedtünk volna azonnal, néhány hónapon belül Irán halálipara sebezhetetlenné vált volna” – indokolta a hadjárat megindítását és hozzátette, hogy Izrael „megsemmisítő csapásokat” mér az iráni Forradalmi Gárdára, és az új iráni legfőbb politikai és vallási vezetőt a gárda „bábjának” nevezte. „A régi zsarnokot likvidáltuk, az új zsarnok pedig meg sem mer jelenni nyilvánosan” – mondta.

„Ez már nem ugyanaz az Irán, nem ugyanaz a Közel-Kelet, és Izrael sem ugyanaz. Mi nem várunk: mi kezdeményezünk, támadunk, és olyan erővel tesszük, amilyenre korábban nem volt példa” – közölte Netanjahu.

„Nagyon súlyos árat fogunk fizettetni a Hezbollahhal. Jobb lenne a libanoni kormánynak, ha megelőzne minket, és részt venne ebben. Ha nem teszi, akkor nem marad más választásunk” – mondta az Izrael északi határánál zajló háborúról.

Címlapról ajánljuk
Mobiltilalom – érdekes javaslat a két üzemmódú iskola kialakítása

Mobiltilalom – érdekes javaslat a két üzemmódú iskola kialakítása

Európa egyszerre akarja elrakni a gyermekek telefonját és megtanítani őket a mesterséges intelligencia használatára. Ez csak látszólag ellentmondás. A jövő legfontosabb digitális készsége talán nem az lesz, hogy a gyermek mindig képes használni a technológiát, hanem az, hogy felismeri, mikor nem szabad használnia.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Több száz drón támadta Ukrajnát, már idén megkaphatja a 2027-es hitel egy részét Kijev

Több száz drón támadta Ukrajnát, már idén megkaphatja a 2027-es hitel egy részét Kijev

Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza. Ukrajna már idén szeretné lehívni az Európai Unió által 2025-re tervezett hitel egy részét, hogy fedezni tudja 27 milliárd dolláros költségvetési hiányát

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×