Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnökei sajtóértekezletet tartanak a párt berlini székházában 2024. szeptember 23-án, két nappal a brandenburgi választások után. A voksoláson az AfD szoros versenyben, 29,2 százalékkal a második helyen végzett a német Szociáldemokrata Párt (SDP) mögött, amely a szavazatok 30,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Az AfD társelnöke elmondta igen éles véleményét az iráni háborúról

Keményen bírálta Donald Trump elnököt és az Egyesült Államokat a radikális jobboldali AfD párt társelnöke. „Rendkívüli módon csalódtam Trumpban” – fogalmazott Tino Chrupalla, aki ugyanakkor igyekezett magyarázni az Irán elleni háború megítélésével kapcsolatban a párton belül kibontakozott vitát.

Közvetlenül a háború kirobbanása után Chrupalla és az ugyancsak társelnökként a párt első számú vezetőjének tartott Alice Weidel már bírálta az Irán ellen megindított amerikai–izraeli háborút, és a régió további destabilizálódásának veszélyére figyelmeztetett.

A két vezető akkori kijelentései nyomán a párton belül többen ellenvélemény fogalmaztak meg. Így többek között az AfD bajorországi képviselője bírálta a társelnökök nyilatkozatait, közvetve arra utalva, hogy „jobboldali hazafiak” nem fogalmazhatnak így. Egy másik pártbeli politikus pedig később úgy ítélte meg, hogy a háborúban a Trump-kormányzat „sebészi pontossággal és a célkitűzésekre összpontosítva cselekedett.”

A ZDF közszolgálati televízió műsorában nyilatkozva Chrupalla közvetve megerősítette a háborúval kapcsolatos korábbi állásfoglalását. Ezúttal azt hangsúlyozta, hogy semmifajta stratégiát nem lát az Egyesült Államok, illetve Donald Trump részéről.

„Nem látok semmifajta kilépési stratégiát ebben az egész háborúban, amely sérti a nemzetközi jogot, és semmilyen stratégiát a célok tekintetében sem” – idézte a ZDF a társelnököt.

„Rendkívüli módon csalódtam Trumpban. A választási kampány során Kamala Harrist vádolta meg a harmadik világháború várható kirobbantásával, most pedig a közel-keleti háború nyomán a harmadik világháború küszöbén állunk" – állította Tino Chrupalla.

A társelnök megkérdőjelezte a háborúval kapcsolatban az amerikai kormányzat által hangoztatott „sebészi pontosságot” is. Chrupalla megkérdőjelezte a korábbi iráni vezető, Ali Khamenei megölését is, függetlenül attól, hogy a tevékenységét miként ítélik meg. Elismerte, hogy Khamenei „bizonyára nem volt olyan vezető, aki sok jót tett az iráni népnek”, ugyanakkor „továbbra is kérdés, hogy jogos-e ilyen módon eltávolítani egy államfőt.”

A társelnök üzent párton belüli bírálóinak is Szerinte elszigetelt személyes véleményekről van szó, amelyek minden más pártban megtalálhatók. „Mi egy pluralista párt vagyunk, ezt el tudjuk intézni” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Mobiltilalom – érdekes javaslat a két üzemmódú iskola kialakítása

Mobiltilalom – érdekes javaslat a két üzemmódú iskola kialakítása

Európa egyszerre akarja elrakni a gyermekek telefonját és megtanítani őket a mesterséges intelligencia használatára. Ez csak látszólag ellentmondás. A jövő legfontosabb digitális készsége talán nem az lesz, hogy a gyermek mindig képes használni a technológiát, hanem az, hogy felismeri, mikor nem szabad használnia.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Több száz drón támadta Ukrajnát, már idén megkaphatja a 2027-es hitel egy részét Kijev - Háborús híreink vasárnap

Több száz drón támadta Ukrajnát, már idén megkaphatja a 2027-es hitel egy részét Kijev - Háborús híreink vasárnap

Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza. Ukrajna már idén szeretné lehívni az Európai Unió által 2025-re tervezett hitel egy részét, hogy fedezni tudja 27 milliárd dolláros költségvetési hiányát

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×