Irán jelenleg egyfajta kifárasztási stratégiára rendezkedett be, minél inkább el akarja húzni a háborút, azt mutatva, hogy a rezsim stabil. Közben a 12. napjánál járunk a háborúnak, épp azon, amelyiken az előző, tavaly nyári konfliktus véget ért – szögezte le Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este.
„Most a háború egyáltalán nem úgy néz ki, hogy a közeljövőben véget érne. Ami világosan látszik, hogy az Egyesült Államoknak nemcsak a vezetés nagy részét sikerült likvidálni, hanem
Irán katonai képességei is jelentős mértékben csökkentek, a haditengerészet, a légvédelem, a ballisztikus rakéták 90 százalékát vagy kilőtték vagy megsemmisült. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy Irán kitartóan képes ellenállni, választ is adni”
– tette hozzá, utalva arra, hogy a szerdai napon is érkeztek rakéták és drónok a Közel-Kelet arab olajmonarchiáira, a legnagyobb mennyiségben az Egyesült Arab Emírségekre, de a dubaji reptérre is becsapódott két drón. Ez egyébként tovább nehezíti a légi közlekedést is, de háttérdiplomáciai egyeztetések segítségével azért például az emírségek újranyithatta a légterét úgy, hogy nem kellett számolni iráni drónokkal, rakétákkal a kereskedelmi repülőgépek esetén – ez még úgy is igaz volt, hogy a dubaji repülőtéri incidens azért hagyott kérdéseket maga után.
Irán a szakértő szerint egyértelműen azt próbálja most kifelé sugallni, hogy Ali Hamenei meggyilkolása után stabilitás van az országban, egyfajta kontinuitásra rendezkednek be, ami azért „természetesen nem ennyire egyszerű”.
Szerinte nem pontosan látható, hogy az iráni rezsimen belül most milyen erőviszonyok vannak, de valószínűsíthetően a Forradalmi Gárda választása lehetett Modzstaba Hamenei, annak ellenére, hogy az utódot az alkotmány szerint a 88 tagú szakértők gyűlésének kellene kiválasztania.
„Ezzel az eliten belüli komolyabb rivalizálást és különféle hatalmi átalakulást most elhalasztják, és valóban a háborúra koncentrálnak.
Az elkövetkezendő napokban-hetekben ez a háború fenn fog maradni, hiszen Irán képes válaszolni. Ameddig ez lesz, nem hinném, hogy az Egyesült Államok vagy Izrael kiszállna ebből a háborúból” – tette világossá.
Csicsmann László szerint az iráni rendszer stabilitását maga a komplex politikai felépítmény adja, amely 1979 óta jött létre. Az eliten belül kohézió van, repedések sem nagyon látszanak, alternatív hangokat sem hallani, a tüntetők mellé sem állt senki, a Forradalmi Gárda sem. És amíg ez így van, a rendszer stabil is marad. A kohéziót pedig az ajatollah meggyilkolása csak erősítette.
Nem mellékesen az ország átmeneti vezetése teljesen szavahihetetlen, hiszen
az irányítást átvevő 3 tagú tanács egyik nap azt mondta, elnézést kér a szomszédos országoktól a támadásokért, majd néhány óra elteltével a Forradalmi Gárda már indította is a rakétákat;
ez arra is utal, hogy azért nem teljes az egység, a végső szó pedig mégis csak a Forradalmi Gárdáé. Az országban a legfőbb vezérlő elv pedig mindvégre a síita mártíromságtudat.
Ettől persze, mint Csicsmann László folytatta, maga a rendszer még nem lesz legitim, és amint lezárul a háborús konfliktus, kinyílik újra ugyanaz a problémahalmaz, amely a decemberi tüntetéseket előidézte: elsősorban gazdasági és szociális jellegű gondok, illetve a politikai jövőképpel kapcsolatos problémák.
„A háború a rezsim szempontjából a tehát rezsim túlélését szolgálja, és minél inkább sikerül nekik elhúzni ezt, annál inkább sikerül kifárasztani az Egyesült Államokat és Izraelt, és tulajdonképpen az is cél, hogy csökkentsék a diplomáciai, politikai, gazdasági kapcsolatokat az arab olajmonarchiák és az Egyesült Államok között, továbbá, hogy megbontsák az Ábrahám-megállapodásokat, köztük az emírségek és Izrael szoros, már-már szövetségi viszonyára gondolok. Nem feltétlenül fogják ezeket a célokat elérni, mindenesetre világosan látszik, hogy sikerül zavart okozni az energiaellátásban, bankokat és a gázinfrastruktúrát is támadják, kiterjedt támadás zajlik” – húzta alá a Közel-Kelet-szakértő.
