Iránban az állami televízió közreadta az új legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei első üzenetét. Az izraeli-amerikai légitámadásban megölt ajatollah fiáról van szó, aki napok óta nem mutatkozott nyilvánosan, a világhálón pedig folyamatosan a halálhírét keltik.

N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádióban megerősítette: jelenleg tényleg nem tudni biztosat arról, hogy mi a helyzet az új vezetővel, halálhírek, sérülésről szóló információk is keringenek, de semmi sincs megerősítve, azt mindenesetre

furcsállja, hogy Modzstaba Hamenei nem jelent meg még nyilvánosan, mióta ő vezeti Iránt, még a közleményét is közvetítőkön keresztül juttatta el a nyilvánosságig úgy, hogy felolvasták az iráni tévében.

„Ez egy ilyen három-négy oldalas szöveg, amelyben a vallási alapú bevezetést követően van egy rész, ami kifejezetten a szomszéd országoknak szól, illetve az ellenségnek” – vázolta a Közel-Kelet-szakértő.

A közlésből az is kiderül, Irán fenntartja a Hormuzi-szoros blokádját mint a nyomásgyakorlás eszközét.

A szakértő rámutatott: Irán nem kevesebb, mint 15 országgal határos szárazföldön, illetve tengeren, de ezekkel az országokkal szeretne jó és konstruktív viszonyt fenntartani.

„Az utóbbi évek politikája valóban arra mutatott, hogy Irán szomszédaival, sorban mindenkivel rendezte a kapcsolatait, de az »ellenség« közben katonai bázisokat, pénzügyi bázisokat hozott létre néhány országban a szomszédok közül, ezekre koncentráltak most az iráni ellentámadások, nem magukra az országokra” – jegyezte meg.

Irán és Amerika között ebben is ellentét van, hogy ezek a bázisok szükségesek-e vagy eltörlendők, Irán szerint mindenesetre tény, hogy a bázisok nem hoztak sem békét, sem biztonságot.

A szomszédok megtámadása az érintetteket, mint N. Rózsa Erzsébet folytatta, nagyon nehéz helyzetbe hozta.

„Itt elsősorban a Perzsa-öböl arab országairól van szó; Kuvaitról hallottunk, hogy ott voltak támadások, Szaúd-Arábia, Bahrein és Katar, Omán is érintett, pedig Omán eddig közvetítőként szerepelt Irán és az Egyesült Államok között. A legtöbb támadás az Egyesült Arab Emírségeket érte.”

Először tehát az amerikai katonai bázisokat támadta Irán, de a támadások később kiszélesedtek, aminek az a magyarázata, hogy Irán próbálja az Egyesült Államok költségeit feltornászni és rá nyomást gyakorolni ilyen módon, ráadásul ebben a térségben a pénzvilágnak komoly központjai vannak, a térség eddig úgy szerepelt, mint biztonságos hely, ahová áramlott a tőke és a turizmus, világviszonylatban fontos átszállóhely is a közlekedést tekintve.

A térség iránti bizalom megrendült

„Sok szempontból ez a térség korábban egyet jelentett a biztonsággal, az ebbe vetett bizalom rendült most meg, másrészt pedig a lehetőségek korlátozódtak, legalábbis addig, amíg a támadások tartanak” – tette hozzá.

Hogy meddig tartanak a támadások, szerinte Donald Trumptól függ, az egész világ azt lesi, mikor mondja az amerikai elnök, hogy elég volt, nyomásgyakorlásával Irán ennek az idejét próbálja minél korábbra hozni.

Ami pedig a Hormuzi-szorost illeti mint a világ olajszállításának fontos ütőerét, N. Rózsa Erzsébet szerint ennek blokádjával Amerika nem biztos, hogy számolt, erről több elemzés is szól. Ismert: a blokád nem teljes, a korábbi napi 60 hajó helyett mára 3-5 hajó kelhet át itt.

„Mára az Egyesült Államok nemcsak hogy önellátó szénhidrogénekben, hanem exportáló is. Ez régebben nem így volt. Igen ám, de egy csomó ország számára életbevágó, hogy a Perzsa-öbölből a Hormuzi-szoroson át kifutó olajhoz, illetve cseppfolyósított gázhoz hozzáférjen. Sokan mondják,

egyre inkább a cseppfolyósított gázzal van a probléma.

Ha Indiára gondolunk, Dél-Koreára, Japánra, és a talán kisebb gazdaságokként ismert kelet-ázsiai, délkelet-ázsiai országokra, akkor azért itt komoly gond van” – magyarázta.

Európa számára viszont világviszonylatban összességében kisebb a tét a szakértő szerint; Európa energiabeszerzése általánosságban diverzifikáltnak számít.

Mi lesz, ha szétfolyik az olaj a sűrűn lakott tengerparton?

Biztosítási szempontból viszont van egy újdonság, amire egy friss elemzés mutat rá.

„A biztosítók az áthaladó hajók tengeri biztosítását árban megsokszorozták, érthető módon, viszont egy elem nem jelent eddig meg a biztosításokban, ez pedig az, hogy mi van akkor, ha egy olajszállítót úgy lőnek szét, hogy az olaj szétterjed. Erről még a biztosítótársaságok nem gondolkodnak, ugyanakkor gondoljunk bele, hogy itt turistaközpontok is vannak, lakosság él a tengerparton végig, vízellátás, vízsótalanítás zajlik, és a kicsit idősebb korosztálynak még felötlik az a kép, amelyen egy olajtól összeragadt szárnyú kacsa látható az egyik iraki háború után.”

Donald Trump is deklarálta, de még határozottabban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy rezsimváltást kell most elérni Iránban, de ennek a lehetősége sok szakértő szerint gyakorlatilag kizárt

– N. Rózsa Erzsébet szerint is, mivel nincs Iránban szervezett erő, aki mögé oda lehetne állni, a jelenlegi berendezkedés mögött erős politikai, katonai, gazdasági érdekek vannak.

„A háború elmúltával majd meglátjuk, hogy alakul, de én inkább egy belülről jövő, lassú átalakulásra számítanék. Azért is, mert ez az iráni rendszer – bármilyen furcsán is hangzik – különösen háborús időben meglehetősen pragmatikus döntésekre képes abból a szempontból, hogy az ő számára az elsődleges volt ennek a különleges berendezkedési modellnek a fenntartása. Most ez egyértelműen veszélybe került, nemcsak a háború miatt, hanem a tavaly év végi, idei év eleji belső tüntetések is megmutatták az elégedetlenséget, de ennek ellenére nem látok olyan személyt, erőt, aki egy változás élére tudna állni.”