Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Durva fordulat a lezuhant egyiptomi gép ügyében!

Legalább háromszor hajtott végre kényszerleszállást a katasztrófa előtti napon a két hete a Földközi-tengerbe zuhant egyiptomi utasszállító repülőgép - jelentette csütörtökön a francia média.

A France 3 tévéállomás és a Le Parisien című lap a gép adattovábbító rendszere (ACARS) által rögzített adatokra hivatkozva jelentette, hogy az egyiptomi gépnek "vissza kellett fordulnia, és kényszerleszállást kellett végrehajtania legalább háromszor a lezuhanás előtti napon".

A tragédiát megelőzően, május 18-án és 19-én az egyiptomi gép összesen hat járaton repült Kairó, illetve az eritreai Aszmara, Tunisz és Párizs között, és ebből három alkalommal a gép riasztórendszere indulás után műszaki hibát jelzett: a mosdó és a fedélzet füstjelzői adtak le riasztást. Minden visszafordulás után a gépet átvizsgálták, és mindent rendben találtak.

A Le Parisien úgy tudja, hogy a mosdó és a fedélzet füstjelzői adtak le riasztásokat, de a lap nem tesz említést arról, hogy emiatt kényszerleszállásokat is végre kellett hajtani.

Az EgyptAir Párizsból Kairóba tartó MS804-es járata 66 emberrel a fedélzetén május 19-én tűnt el a Földközi-tenger felett, körülbelül 35 perccel a tervezet leszállás előtt, épphogy belépve az egyiptomi légtérbe. Azóta csak néhány sodródó roncsdarabot, illetve emberi testrészt találtak a tengerben a görög Kárpathosz sziget közelében, a géptest nem lett meg.

Egy francia hadihajó szerdán olyan jeleket észlelt, amelyeket feltehetően a repülőgép két feketedobozának egyike ad le.

Az ACARS (Aircraft Communications Addressing and Reporting System) a repülés alatt folyamatosan küld adatokat a légi irányításnak a gép rendszereinek működéséről, esetleges meghibásodásáról.

A légi közlekedési baleseteket kivizsgáló francia hivatal (BEA) korábban megerősítette a légi közlekedéssel foglalkozó Aviation Herald című honlap értesülését, hogy a katasztrófával végződött út idején az egyiptomi gépen az ACARS rendszer három perc leforgása alatt hét vészjelzést küldött. Az egyik a mosdóból, egy másik a pilótafülke alatt található elektronikai blokkból, egy harmadik pedig a robotpilóta-egységből áradó füstről szólt. Miközben ezek tűzre utalnak, a viszonylag rövid adatsor nem árul el semmit arról, hogyan reagáltak erre a pilóták.

Szakértők szerint a műszerek téves füstjelzése miatt a pilóták akár maguk is előidézhették az egyiptomi utasszállító katasztrófáját, kiiktatva a biztonság szempontjából fontos rendszereket, például a robotpilótát, de hogy valójában mi vezetett a tragédiához, arra csak a feketedobozok által rögzített adatok elemzése adhat ésszerű magyarázatot.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×