A NATO és Oroszország korábban sem felhőtlen viszonya az orosz-ukrán konfliktust követően, illetve a 2014-es walesi NATO-csúcstalálkozó nyomán vált feszültebbé, amelyen az észak-atlanti szövetség tagállamai kelet-európai katonai jelenlétük erősítéséről döntöttek.
Mindez azóta egyebek mellett több, a korábbiaknál jelentősebb erőket felvonultató, Magyarországot is érintő NATO-hadgyakorlatban, amerikai F-22-esek németországi, illetve egy páncélos dandár 2017-re várható kelet-európai telepítésében, orosz részről pedig szintén demonstratív hadgyakorlatokban, továbbá a balti államok, illetve esetenként akár Nagy-Britannia légterének megsértésében nyilvánult meg.
Idén áprilisban két év után újra tárgyalóasztalhoz ült a NATO főtitkára és Oroszország NATO-nagykövete, ám a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz, az Észak-atlanti szövetség továbbra is orosz agresszióként értelmezi az Ukrajnában történteket és nem hajlandó elismerni a Krím-félsziget annektálását, míg az orosz álláspont szerint az Egyesült Államok baltikumi katonai manőverekkel próbál nyomást gyakorolni Moszkvára.
Ugyanebben a hónapban egy svéd lapinterjúban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter válaszlépésekkel fenyegette meg Svédországot arra az esetre, ha a ma semleges ország csatlakozna a NATO-hoz. Majd, már májusban Ashton Carter amerikai védelmi miniszter Stuttgart-i látogatásán bírálta Oroszország nukleáris politikáját, azt állítva, hogy Moszkva „visszament az időben” háborúszerű cselekedeteivel.
A Kelet-Európába telepített amerikai rakétavédelmi rendszer körüli vita a rendszer pár hete történt, romániai üzembe-helyezésekor újult ki ismét. Bukaresti látogatásán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a rendszer kizárólag a védelmet szolgálja, nem Moszkva ellen irányul, a szövetség nem akar újabb hidegháborút Oroszországgal. Moszkva szerint azonban az Aegis rendszer fenyegetést jelent Oroszországra, mert az elrettentési célból fenntartott stratégiai atomarzenálját célozza.
E vita folytatásaként fogalmazott úgy múlt pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok európai rakétapajzsa ellen. Románia érintett területein az emberek egyszerűen nem tudták, hogy mit jelent célkeresztben lenni, mint ma – fogalmazott az államfő, majd hozzátette: ugyanez vonatkozik Lengyelországra is.
Válaszközleményében a bukaresti külügyminisztérium úgy látta, hogy az orosz elnök szavai a régió biztonsága elleni fenyegetésként értelmezhetők, a lengyel külügyminiszter pedig ismét aláhúzta, hogy a rendszer nem veszélyezteti Oroszországot, mivel az esetleges közel-keleti rakétatámadások ellen nyújtana védelmet.
A NATO következő, júliusi csúcstalálkozójának a lengyel főváros, Varsó ad otthont, ahol egyebek mellett várhatóan a szövetség lengyelországi jelenlétének megerősítéséről döntenek.