eur:
412.97
usd:
390.23
bux:
77936.21
2024. december 1. vasárnap Elza

Mérgező címke az italosdobozokon?

A Tetra Pak csomagolóanyagokat gyártó vállalat leállítja olyan italosdobozainak gyártását, melyekre az ITX nevű kémiai anyaggal festik fel a címkét, mivel az egyes esetekben beszennyezi a terméket. A döntés tejes és gyümölcsleves termékeket érint. Magyarországon évi két milliárd dobozt gyárt a svéd alapítású cég.

A döntést a Tetra Pak egy olasz napilapban elhelyezett teljes oldalas hirdetésben jelentette be. A lépésre nem sokkal azután került sor, hogy a Nestlé svájci élelmiszeripari vállalat több európai országból visszahívta csecsemőtej-termékeit, melyekben ugyanezt a kémiai anyagot mutatták ki.

A Tetra Pak bejelentette, hogy a kivonás ellenére minden, általa gyártott dobozban tárolt termék biztonságosan fogyasztható.

Az ITX (isopropylthioxanthone) nevű kémiai anyagot a dobozok festésére használják.

A BBC brit közszolgálati médium római tudósítója szerint a Tetra Pak teljes európai tejes- és gyümölcsleves-doboz gyártását leállította ott, ahol bizonyítva látta, hogy a kémiai anyag bejut a doboz tartalmába.

Kedden egy olasz fogyasztóvédelmi csoport jelentette be, hogy más termékekben (közte gyümölcslevekben) is megtalálta az ITX nyomait.

A Tetra Pak bejelentette, hogy január végéig összes termékéről eltünteti a kémiai anyagot.

{{keretes_cim}}

A svéd alapítású, italoskarton gyártással és forgalmazással foglalkozó Tetra Pak 1989-ben alapított Magyarországon vállalatot. A nemzetközi cég világszerte 1991-ben kezdte meg terjeszkedését a folyékony élelmiszerek feldolgozása, az üzemtervezés és a sajtfeldolgozó berendezések gyártása felé.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.02. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Így küzdenek a magyar önkormányzatok az uniós forrásokért

Így küzdenek a magyar önkormányzatok az uniós forrásokért

Amikor a hazai szereplők uniós érdekérvényesítő tevékenységéről esik szó, leggyakrabban a kormány uniós érdekérvényesítésére gondolunk. Természetesen a legtöbb kérdésben a kormány tud a leghatékonyabban fellépni a hazai érdekek érvényesítésében, hiszen rendelkezésére állnak azok az eszközök (szakembergárda, nemzetközi kapcsolati háló), amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar érdekek becsatornázódjanak az uniós döntéshozatalba. Ugyanakkor – különösen az utóbbi néhány évtizedben – számos más szereplő (civil, üzleti, multinacionális szervezet, települési és területi önkormányzat) jelent meg közvetlenül a nemzetközi térben. Nemzetközi kapcsolatrendszereik révén az önkormányzatok világszerte kiterjesztik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás jó gyakorlatait, közpolitikai modelleket cserélnek. Ráadásul a nemzeti szint alatti szereplők érdekrendszere és értékválasztása nem feltétlenül esik egybe a kormányéval, mint ahogy azt láthattuk Budapest Ukrajnával kapcsolatos városdiplomáciai tevékenysége vagy a Szabad Városok Szövetségének a városok által közvetlenül elérhető uniós források növeléséért folytatott fellépése kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×