Az Európai Ügyészség az Európai Unió költségvetési csalások, hivatali vesztegetések, hűtlen kezelések, pénzmosások és határokon átnyúló csalások után nyomozó, vádhatósági eljárásokat indító és az elkövetőket bíróság elé állító független szervezete.

Az Orbán-kormányok ellenzéke folyamatosan követelte, hogy Magyarország csatlakozzon hozzá. Kunhalmi Ágnes szocialista képviselő például 2022-ben arra figyelmeztetett, hogy erre az uniós pénzek visszaszerzése miatt is nagy szükség lenne. „Hogyha nem jön az Európai Unióból megfelelő mennyiségű forrás, akkor egy idő után fejre fogunk állni, fejre fognak önök is állni. Ezért az MSZP ismét benyújtja az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásról szóló határozati javaslatunkat” – fogalmazott az MSZP akkori társelnöke az Országgyűlésben 2022. június 14-én.

Az Orbán-kormányok viszont azon az állásponton voltak, hogy Magyarországnak éppen abból lenne baja, ha csatlakozna az Európai Ügyészséghez. Répássy Róbert, akkori igazságügyi államtitkár 2022-es parlamenti felszólalásában így fogalmazott: „Az Európai Ügyészség működése az eljárások felesleges túlbonyolításával és központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát, amelyeket az eredeti célokkal ellentétben nehezebbé és sokkal lassabbá tesz, miközben a fenntartása hatalmas összegeket emészt fel.”

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter jelenlegi miniszterelnök 2025 májusában európai parlamenti képviselőként az uniós törvényhozásban ígéretet tett arra, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. „Magyarország csatlakozik az uniós ügyészséghez és a Tisza-kormány hazaviszi a magyar embereknek járó uniós forrásokat, és ezzel újraindítja az Orbán által tönkretett magyar gazdaságot.”

Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi európai főügyész most a csatlakozás részleteiről egyeztetett Budapesten Görög Márta igazságügyi miniszterrel, Kármán András pénzügyminiszterrel, Pósfai Gábor belügyminiszterrel és Lajtár István legfőbbügyész-helyettessel. Laura Codruta Kövesi a Telexnek adott interjúban arról beszélt, hogyan döntik el, hogy melyik ügyben indítanak nyomozást.

„Van erre szabályzatunk és van a jogszerűség elve. Tehát minden olyan ügyet, amely hatáskörünkbe tartozik, az Európai Ügyészség fog vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy minden olyan csalási ügyet, ahol az EU-s forrásokat érintő kár meghaladja a 10 ezer eurót. Azokat az áfacsalási ügyeket is ki fogjuk vizsgálni, amelyeknél a kár meghaladja a 10 millió eurót” – közölte.

A budapesti tanácskozás résztvevői kiemelték, hogy a csatlakozás folyamata jelentős szakmai, intézményi és jogalkotási folyamat, amelyet a lehető legrövidebb időn belül szükséges végrehajtani. Az első szakaszban az európai ügyészt és a delegált európai ügyészeket kell kiválasztani és már ehhez is három törvényt kell módosítani még idén.