GeoTrendek magazin

Lábon lőtt infláció, technikai recesszió és akkumulátorgyárak. A Geo-Trendekben ezúttal a hazai gazdaság elmúlt évéről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával.

2023-ban folytatódott az orosz-ukrán háború, és egy újabb fegyveres konfliktus is kipattant: Izrael és a Hamász között. Eközben Ázsia gazdasági súlya tovább nőtt, Európáé pedig csökkent. Mi történt a világban 2023-ban, és mi felé tart 2024-ben? A GeoTrendek vendége Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

December elsején véget ért a tűzszünet Izrael és a Hamász között, újrakezdődtek a harci cselekmények a Gázai övezetben. Sőt, Izrael már az övezet teljes területét támadja. A 7 napos fegyvernyugvás alatt egyébként számos izraeli túsz szabadult, cserébe palesztin foglyokat engedtek el. Hogy miként folytatódhat a háború, erről beszélgetünk László Dáviddal az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírójával.

Románia hivatalosan is megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP-ben nem volt lap, ami ne foglalkozott volna október közepén ezzel a hírrel. Az Eurostat szerint Magyarországon az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számolva az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. A szomszédos ország dinamikusan fejlődött az utóbbi időben, az ezredfordulón tapasztalt kontraszt eltűnni látszik Románia és Magyarország között. Tényleg leelőzte Románia Magyarországot? Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatójával beszélgetünk.

2023-ban atlétikai világbajnokság, 2017-ben és 2022-ben vizes világbajnokság, ugyancsak tavaly Giro d'Italia kerékpáros körverseny, 2021-ben pedig labdarúgó-Eb. Csak néhány azok közül a nagy, nemzetközi sportesemények közül, amelyeknek Magyarország volt a házigazdája az elmúlt években. Van forintosítható haszna ezeknek a rendezvényeknek vagy csak a pénzt viszik? Erről beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával - közölte az Európai Bizottság elnöke múlt héten. Ursula von der Leyen szerint Ukrajna bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a Geotrendek vendége.

Csődközelbe került a Country Garden nevű kínai ingatlanfejlesztő óriás, a cége két hete fizetésképtelenséget jelentett. A Country Garden könnyen az ugyancsak ingatlanok építésével foglalkozó Evergrande sorsára juthat, ami már bedőlt. Kínában bő két éve tart az ingatlanpiaci válság. Az ágazat kulcsfontosságú, hiszen a kínai GDP 20-30 százalékát adja. Mi lesz a kínai és mi a világgazdasággal, ha összeomlik a szektor? Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója a GeoTrendek vendége.

Hétvégén második szakaszába lépett az izraeli háború: a háromhetes bombázás után megindult a szárazföldi támadás a Gázai övezet ellen. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta: a művelet célja a Hamász fogságába esett izraeli túszok kiszabadítása és a terrorszervezet felszámolása. Hosszú háborúról beszélt, hétfőn pedig kijelentette, hogy nincs esély a tűzszünetre. László Dávid az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója a vendégünk.

Várhatóan az ellenzék alakíthat kormányt Lengyelországban, az Orbán Viktorral kifejezetten rossz viszonyt ápoló Donald Tusk vezetésével. De Szlovákiában is új kabinet kezdheti meg a munkát hamarosan, Robert Fico miniszterelnökkel, aki viszont sok kérdésben hasonlóan gondolkozik, mint a magyar kormányfő. Vajon hogyan hat mindez a Visegrádi Együttműködésre? Egyáltalán létezik még? Erről beszélgetünk Szakáli István Loránddal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatójával.

Október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen. Ezek után azonnal megugrott az olaj ára, a konfliktus eszkalációja esetén pedig még nagyobb drágulás várható. Ez a háború újabb energiaválságot hoz? Erre keressük a választ Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével.

2022-ben a világnépesség majdnem 30 százalékának, 2,4 milliárd embernek jelentett mindennapos problémát a megfelelő táplálék beszerzése derül ki az ENSZ adataiból. 2019-ben még 391 millió fővel kevesebb ember küzdött ilyen gonddal. Az alultápláltak száma is emelkedett: tavaly a világ lakosságának 9,2 százaléka volt alultáplált, 2019-ben 7,9 százaléka. Az okokról beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Franciaország szeptember végén úgy döntött, visszahívja a nagykövetét, és az év végéig kivonja a katonáit Nigerből. Párizs mintegy 1500 katonát állomásoztat a Nyugat-Afrikai országban az iszlamista fegyveres csoportok elleni harc miatt. A hatalmat július végén államcsínnyel átvevő tábornokok azonban augusztusban felmondtak több, Párizzsal kötött katonai együttműködési megállapodást, és egy hónapot adtak Franciaországnak arra, hogy kivonja erőit Nigerből. Az utóbbi időben más afrikai országok is úgy döntöttek, kiutasítják a francia erőket. Hogy mi az ellenszenv oka, és hogyan használja ki a helyzetet Oroszország? Erről is beszélgetünk Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

"2010 óta a gyermekes családok egy főre jutó jövedelme megduplázódott, a többgyermekes családok egy főre jutó jövedelme pedig háromszorosára nőtt" - ezt mondta a miniszterelnök a közelmúltban a Budapesti Demográfiai Csúcson. Orbán Viktor azt is kiemelte: a családok otthonteremtési kedvezményének bevezetése óta minden ötödik család új otthonhoz jutott, bevezették a harminc év alatti édesanyák személyijövedelemadó-mentességét, és a négy gyermeket vállaló édesanyáknak sem kell SZJA-t fizetniük. Vajon mennyire kiemelkedő a magyar családpolitika? Hogy teljesít az ország nemzetközi összehasonlításban a család és gyermeknevelési támogatások, vagy akár a szülésiszabadság hosszát tekintve? Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a vendégünk.

Nem volt olyan hét, hogy ne emelkedett volna az üzemanyagok ára az elmúlt hónapokban. Már a régióban is kiemelkedően drágának számít a magyar benzin és gázolaj. Hogy mi ennek az oka, és meddig tart az áremelkedés - erről beszélgetünk Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével.

Németország „Európa beteg embere?” – kérdezte augusztusban a tekintélyes brit gazdasági lap, az Economist. Az újság címlapon foglalkozott a német gazdaság problémáival. De nemcsak a sajtóban kongatják a vészharangot. Az IMF szerint Németország a következő öt évben egyáltalán nem vagy lassabban fog növekedni, mint Amerika, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország. Mi vár a német gazdaságra, és milyen hatása lehet ennek a némettel szorosan összefonódott magyarra? A Geotrendek vendége Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.

Hat új taggal bővül a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport. Brazíliához, Oroszországhoz, Indiához, Kínához és Dél-Afrikához a tervek szerint 2024. január elsejétől Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozik. De további 40 ország jelezte érdeklődését a belépéssel kapcsolatban. Miért ilyen népszerű a csoport? Sikerülhet a tagok terve? Megtudják törni a dollár dominanciáját a nemzetközi kereskedelemben? Vendégünk Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.

Augusztus 23-án lezuhant egy Moszkvából Szentpétervárra tartó magánrepülő. Az orosz hatóságok rögtön közölték, hogy az utaslistán Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója is rajta volt. Néhány nap múlva a DNS-teszt is igazolta, hogy a zsoldos csapat vezetője halt meg a repülőszerencsétlenségben. Prigozsin éppen 60 nappal a puccskísérlete után zuhant le. Mit üzen az eset az orosz elitnek? És túlélheti-e vezetője halálát a Wagner? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a GeoTrendek vendége.

Tizenötmillió magyar ember erejét hoztam el önöknek erről beszélt a köztársasági elnök Kárpátalján. Novák Katalin megköszönte azoknak, akik továbbra is kitartanak a térségben. Az orosz-ukrán háború kitörése után ugyanis soha nem látott számban indultak útnak magyarok Kárpátaljáról. Sokan attól tartanak, hogy többé nem is fog már annyi magyar nemzetiségű élni a régióban, mint a harcok előtt. Valóban eltűnhetnek a magyarok Kárpátaljáról? Milyen lehetőségek várnák őket, ha visszatérnének? A háború előtti és utáni Kárpátaljáról beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Egy független orosz oknyomozó csapat szerint a Moszkva ellen kivetett szankciók egyáltalán nem működnek. Azt állítják, hogy Oroszország lényegében azt vesz, amit és amennyit csak akar. Hozzájutnak például a fegyverek építéséhez szükséges nyugati chipekhez és alkatrészekhez. Valóban nem működnek a szankciók? Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgetünk.

Kína nemrégiben védelmi megállapodást kötött az Ausztráliától nem messze található Salamon-szigetekkel. Erre az Egyesült Államok a szomszédos Pápua Új-Guineával írt alá hasonló paktumot. Az ilyen lépések nem szokatlanok az utóbbi időben a régióban. Az indo-csendes óceáni térség ugyanis egyre inkább Washington és Peking nagyhatalmi rivalizálásának középpontjába került. Orbán Viktor miniszterelnök szerint háború is jöhet. Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével beszélgetünk.