GeoTrendek magazin

2022-ben a világnépesség majdnem 30 százalékának, 2,4 milliárd embernek jelentett mindennapos problémát a megfelelő táplálék beszerzése derül ki az ENSZ adataiból. 2019-ben még 391 millió fővel kevesebb ember küzdött ilyen gonddal. Az alultápláltak száma is emelkedett: tavaly a világ lakosságának 9,2 százaléka volt alultáplált, 2019-ben 7,9 százaléka. Az okokról beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Franciaország szeptember végén úgy döntött, visszahívja a nagykövetét, és az év végéig kivonja a katonáit Nigerből. Párizs mintegy 1500 katonát állomásoztat a Nyugat-Afrikai országban az iszlamista fegyveres csoportok elleni harc miatt. A hatalmat július végén államcsínnyel átvevő tábornokok azonban augusztusban felmondtak több, Párizzsal kötött katonai együttműködési megállapodást, és egy hónapot adtak Franciaországnak arra, hogy kivonja erőit Nigerből. Az utóbbi időben más afrikai országok is úgy döntöttek, kiutasítják a francia erőket. Hogy mi az ellenszenv oka, és hogyan használja ki a helyzetet Oroszország? Erről is beszélgetünk Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével.

"2010 óta a gyermekes családok egy főre jutó jövedelme megduplázódott, a többgyermekes családok egy főre jutó jövedelme pedig háromszorosára nőtt" - ezt mondta a miniszterelnök a közelmúltban a Budapesti Demográfiai Csúcson. Orbán Viktor azt is kiemelte: a családok otthonteremtési kedvezményének bevezetése óta minden ötödik család új otthonhoz jutott, bevezették a harminc év alatti édesanyák személyijövedelemadó-mentességét, és a négy gyermeket vállaló édesanyáknak sem kell SZJA-t fizetniük. Vajon mennyire kiemelkedő a magyar családpolitika? Hogy teljesít az ország nemzetközi összehasonlításban a család és gyermeknevelési támogatások, vagy akár a szülésiszabadság hosszát tekintve? Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a vendégünk.

Nem volt olyan hét, hogy ne emelkedett volna az üzemanyagok ára az elmúlt hónapokban. Már a régióban is kiemelkedően drágának számít a magyar benzin és gázolaj. Hogy mi ennek az oka, és meddig tart az áremelkedés - erről beszélgetünk Tatár Mihállyal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzőjével.

Németország „Európa beteg embere?” – kérdezte augusztusban a tekintélyes brit gazdasági lap, az Economist. Az újság címlapon foglalkozott a német gazdaság problémáival. De nemcsak a sajtóban kongatják a vészharangot. Az IMF szerint Németország a következő öt évben egyáltalán nem vagy lassabban fog növekedni, mint Amerika, Nagy-Britannia, Franciaország és Spanyolország. Mi vár a német gazdaságra, és milyen hatása lehet ennek a némettel szorosan összefonódott magyarra? A Geotrendek vendége Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.

Hat új taggal bővül a feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport. Brazíliához, Oroszországhoz, Indiához, Kínához és Dél-Afrikához a tervek szerint 2024. január elsejétől Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozik. De további 40 ország jelezte érdeklődését a belépéssel kapcsolatban. Miért ilyen népszerű a csoport? Sikerülhet a tagok terve? Megtudják törni a dollár dominanciáját a nemzetközi kereskedelemben? Vendégünk Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.

Augusztus 23-án lezuhant egy Moszkvából Szentpétervárra tartó magánrepülő. Az orosz hatóságok rögtön közölték, hogy az utaslistán Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója is rajta volt. Néhány nap múlva a DNS-teszt is igazolta, hogy a zsoldos csapat vezetője halt meg a repülőszerencsétlenségben. Prigozsin éppen 60 nappal a puccskísérlete után zuhant le. Mit üzen az eset az orosz elitnek? És túlélheti-e vezetője halálát a Wagner? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a GeoTrendek vendége.

Tizenötmillió magyar ember erejét hoztam el önöknek erről beszélt a köztársasági elnök Kárpátalján. Novák Katalin megköszönte azoknak, akik továbbra is kitartanak a térségben. Az orosz-ukrán háború kitörése után ugyanis soha nem látott számban indultak útnak magyarok Kárpátaljáról. Sokan attól tartanak, hogy többé nem is fog már annyi magyar nemzetiségű élni a régióban, mint a harcok előtt. Valóban eltűnhetnek a magyarok Kárpátaljáról? Milyen lehetőségek várnák őket, ha visszatérnének? A háború előtti és utáni Kárpátaljáról beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Egy független orosz oknyomozó csapat szerint a Moszkva ellen kivetett szankciók egyáltalán nem működnek. Azt állítják, hogy Oroszország lényegében azt vesz, amit és amennyit csak akar. Hozzájutnak például a fegyverek építéséhez szükséges nyugati chipekhez és alkatrészekhez. Valóban nem működnek a szankciók? Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgetünk.

Kína nemrégiben védelmi megállapodást kötött az Ausztráliától nem messze található Salamon-szigetekkel. Erre az Egyesült Államok a szomszédos Pápua Új-Guineával írt alá hasonló paktumot. Az ilyen lépések nem szokatlanok az utóbbi időben a régióban. Az indo-csendes óceáni térség ugyanis egyre inkább Washington és Peking nagyhatalmi rivalizálásának középpontjába került. Orbán Viktor miniszterelnök szerint háború is jöhet. Csenger Ádámmal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzőjével beszélgetünk.

Míg a szakmai szervezetek szerint kifejezetten rossz az idei balatoni szezon, a kormány azonban azt állítja, az idei minden idők legjobb éve lehet a tónál. Hogy mi lehet az igazság, hol nyaral a magyar, erről beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával.

Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keres diákmunka lehetőséget. A fiatalok foglalkoztatása azonban egyre kevésbé korlátozódik a nyári hónapokra, munkavállalásukat az adózási szabályok is ösztönzik. De mégis mennyit segít ez a hazai munkaerőhiányon? Mennyit kereshet egydiákmunkás? És vane munkalehetőség a mosogatáson vagy a balatoni felszolgáláson kívül is egy fiatalnak? A diákmunkáról beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

A kormány az uniós pénzekért cserébe vállalta az szja-rendszer felülvizsgálatát és az adók számának csökkentését írta meg néhány napja a hvg.hu. A portálnak a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium szervezésében már március óta működik egy, a személyi jövedelem adóztatásának egyszerűsítését vizsgáló munkacsoport, amely a tervek szerint a 3. negyedév végén közli az eredményeket. Jelentésük alapján pedig törvényjavaslat is készülne. Mekkora terhet jelent az szja jelenlegi rendszere a költségvetésnek? Mi jól járunk vele? Kedvezmények kivezetésére is sor kerülhet ? Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója a vendégünk.

Legkorábban novemberre lehet egyszámjegyű az infláció Magyarországon - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemrég megjelent, Geo-Trendek című kiadványában, amiben a következő egy év gazdasági kilátásait vizsgálják. A könyvecskében egyebek mellett a reálbérek, az életszínvonal és a lakásárak várható alakulásáról is beszámolnak. Ezekről beszélgetünk mi is az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány két elemzőjével Erdélyi Dórával és Horváth Sebestyénnel.

Június szakadt át a Nova Kahovkai víztározó gátja, hivatalosan azonban még most sem tudni ki miatt történt a védművet megrongáló robbanás, az azonban bizonyos, hogy a gát az oroszok ellenőrzése alatt áll. A sokat szenvedett Herszon és térsége lakóinak a háborúmellett most az áradással és következményeivel is meg kell küzdenie. A környezeti, humanitárius és gazdasági katasztrófa következményeiről, és az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítségről is beszélgetünk Szigethy Ambrus Nikolettával, az OeconomusGazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Az orosz Wagner-zsoldoshadsereg, élén vezetőjével Jevgenyij Prigozsinnal pénteken hátat fordított Ukrajnának és elfoglalta az orosz Rosztov városát, majd Moszkva felé indult. Vlagyimir Putyin szombaton reggel televiziós beszédet mondott és árulásnak nevezte Prigozsin tettét. Több régióban, köztük az orosz fővárosban is terrorellenes biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Végül szombat este Alekszandr Lukasenka belarusz elnök bejelentette: megállapodott Prigozsinnal arról, hogy visszafordítja zsoldosait. Putyin rendszerének repedezését jelzi, hogy ez megtörténhetett? És vajon milyen következményei lehetnek a zendülésnek? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a vendégünk.

Az orosz-ukrán háború alaposan átalakíthatja a viszonyokat az Északi-sarkon is. Peking és Moszkva egymásra találása után ugyanis szaporodnak a kínai beruházások az Arktiszon. De vajon Oroszország meddig hagyja korábbi riválisa terjeszkedését? És mit szól mindehhez az Északi-sarkvidékre igényt tartó többi ország? Nemzetközi konfliktus jöhet? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutatató Alapítvány senior kutatója a vendégünk.

Megindult az ukrán ellentámadás ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette. Azt mondta: védekező és visszatámadó akciók zajlanak. Milyen esélye lehet az ukránoknak? Meddig támogatja még őket a Nyugat? Vendégünk Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus GazdaságkutatóAlapítvány szakmai igazgatója.

Ez a gazdaság öl. Miként lehetséges, hogy nem hír, ha egy hajléktalan öregember megfagy az utcán; ellenben hírértékű, ha két pontot esett a tőzsde – így fogalmazott néhány éve Ferenc pápa. Az egyházfő szerint nemet kell mondani a kirekesztésen és az egyenlőtlenségen alapuló gazdaságra. De mi köze a vallásnak a gazdasághoz? Felüírhatják-e a vallások tanításai a kapitalizmus törvényszerűségeit? Erről beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oceonomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével, aki átfogó tanulmányt írt a témában.

Május elején 33 év után újra bajnoki címet nyert a Napoli focicsapata az olasz bajnokságban. A szurkolók és a kommentárok szerint azonban sokkal több ez a győzelem, mint egy sportsiker, ez Dél-Olaszország győzelme riválisa, a jóval fejlettebb, jóval gazdagabb Észak felett. De a foci mellett a gazdaságban is felzárkózhat végre a Dél? És mi lehet a tanulság nekünk magyaroknak a 2 országrész eltérő fejlődési pályájából? Erről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával.