GeoTrendek magazin

A legfrisebb adatok szerint az orosz invázió tavaly februári kezdete óta az Európai Unió és tagállamai mintegy 72 milliárd euró összegű támogatást bocsátottak Ukrajna rendelkezésére . Az ország csaknem 38 milliárd eurónyi gazdasági és több mint 15 milliárd eurónyi katonai támogatást kapott, ezen felül a humaintárius segítségnyújtásban és a menekültek támogatásában is részt vállalt. De vajon mire menne enélkül Ukrajna? Milyen állapotban van a több mint 1 éve háborúzó ország? A vendégünk Szigethy-Ambrus Nikoletta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Idén egész évben, így télen is megmarad a rezsitámogatás –jelentette be múlt héten Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Jövő télen a tárcavezető szerint biztosan lesz elég gáz, hiszen mivel enyhe tél volt, magas maradt a tárolókban a földgáz szintje, az ellátást pedig a meglévő szerződések is biztosítják. De mi várható a gázpiacon 2023-ban? Tényleg lesz gáz? És a legfontosabb, hogy milyen áron? Németh Viktória az Oecononomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a vendégünk.

A feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika új valuta kifejlesztésén dolgozik, amit a szervezet augusztusi csúcstalálkozóján mutatnak majd be - erről beszélt az orosz Állami Duma elnökhelyettese március végén. A világ népességének több mint 40 százalékát és a globális GDP mintegy negyedét adó országok tehát igyekeznek megtörni a dollár dominanciáját a nemzetközi kereskedelemben. De vajon sikerülhet-e ez? Csak politikai motivációik vannak vagy gazdaságilag is indokolt a dollártól való elszakadás? Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója a vendégem.

Ukrajna ellentámadásra készül, de az ukrán életek megmentéséhez további fegyverekre van szükség - jelentette ki Volodomir Zelenszkij néhány napja. Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy visszafoglalják majd az orosz hadsereg által megszállt területeket. Sajtóhírek szerint a műveletek előkészületei a végéhez közelednek. A várható ellentámadásról beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Május 14-én vége lehet Recep Tayip Erdogan török elnök 20 éves kormányzásának. Ekkor ugyanis választást tartanak Törökországban, a közvélemény-kutatások szerint pedig jelenleg kihívója, a közös ellenzéki jelölt vezet. Ehhez komolyan hozzájárulhatott a török líra elértéktelenedése és a súlyos 80 száazlék feletti infláció valamint a februári földrengés. Hogy mi történt az elmúlt években a török gazdaságban, és mi várható a választás után, erről beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

A Magyarország és Oroszország közötti új energetikai megállapodások meghosszabbítják az ukrajnai háborút – ezt mondta a Politicónak az egyik ukrán elnöki tanácsadó, és felszólította Brüsszelt, hogy akadályozza meg a szerződéseket. „Ha látták azt a videót, amelyen az oroszok levágják egy ukrán katona fejét, akkor tudniuk kell, hogy a magyarok fizetnek a késért” – jelentette ki. Ezzel arra az interneten keringő videóra utalt, ami egy ukrán katona kivégzését mutatja. Nem ez az első, a magyar kormánynak szánt kritikus ukrán üzenet a háború kitörése óta, és persze Budapestről is érkeztek éles megjegyzések Kijevbe. A feszült viszony azonban nem a háborúval kezdődött. Hogy mikor és miért, erről beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

A Covid utáni újraindítás majd az orosz-ukrán háború és az energiaszektort is érintő szankciók minden európai számára egyértelművé tették a kontinens energiafüggőségét. Idén télen az uniós tagállamokban, aki csak tudott spórolt a fűtéssel és az árammal, és válságtervek készültek, hogy elegendő gáz nélkül mi lesz a gyárakkal. Az Egyesült Államokban eközben stabil energiaárakkal és jelentős kormányzati támogatásokkal igyekeznek elcsábítani az európai cégeket, Kína pedig lecsapott az olcsó orosz energiahordozókra. Vajon az elmúlt néhány hónap megmutatta Európa jövőjét is? Az energiaválság miatt a kontinens végleg lemarad agazdasági versengésben? Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával beszélgetünk.

Március végén egy indiai bíró a ChatGPT, a Mesterséges Intelligencián alapuló chatbot segítségével döntötte el, hogy óvadék ellenében kiengedje-e egy vádlottat az előzetesből. Decemberben a Chat GPT teljesítette az amerikai orvosi szakvizsga rövidített változatát. De a chatbot a népszerű rajzfilm, a South Park egy epizódjának forgatókönyvírásában is részt vett. Csak néhány szakma ahol már most felbukkant a mesterséges intelligencia. De mi a jövő? Hányunk munkakörét veheti át idővel? Mi várható a munka világában az Mesterséges Intelligencia térhódítása után? Erről beszélgetünk Flór Nándor Lászlóval, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Két nagy amerikai bank csődbe ment március elején. Már akkor sokan a 2008-ashoz hasonló pénzügyi válságot emlegettek. Nem sokkal később a svájci Crédit Suisse bank került a csőd szélére, ami tovább erősítette a félelmeket, hogy egy a 15 évvel ezelőttihez hasonló krízis van kibontakozóban. Hogy valóban így van-e, erről kérdezzük Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatóját. De szó lesz arról is miként lett és miként lehet egy amerikai bankcsődből világméretű pénzügyi, majd gazdasági válság.

Az orosz-ukrán háború megmutatta, hogy a fejlett technológia használata mekkora előnyt jelent egy háborúban. A mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap: nemcsak öngyilkos drónokat, de fegyver- és arcfelismerő programokat is bevet Ukrajna. A jövő pedig úgy tűnik, hogy a teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül is döntést hozó fegyvereké. Hogy mennyire sötét és ijesztő e tekintetben a jövő, erről is beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Tavaly a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete több mint 17 százalékkal maradt el a férfiakétól – közölte a Trenkwalder a nőnap alkalmából. A munkaerő-piaci szolgáltató társaság szerint az adatok azt mutatják, hogy kismértékben tovább nyílt a nemek közötti bérolló. Ennik egyik oka, hogy a munkáltatók sokszor még mindig kevesebbet fizetnek a nőknek, mint az azonos bérkategóriában dolgozó férfi kollégáiknak. A nők munkaerő-piaci helyzetéről, gazdasági szerepéről beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Március 8. a nemzetközi nőnap, azaz a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja. Míg mi a nőnapi virágainkban gyönyörködünk, addig Ukrajnában sok nő az Oroszország ellen vívott háborúban harcol. Hogy miként jutottak el a nők a tűzhelytől a katonaságig, erről beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Több mint 1600 milliárd dolláros kiesést okozott Oroszország Ukrajna elleni háborúja tavaly a világgazdaságban egy német intézet becslése szerint. Kalkulációjuk alapján idén világszerte további ezermilliárd dollár termeléskiesés várható. Hogy mi történt a gazdaságban és az energiapiacon az orosz támadás megindulása óta és mire kell még készülnünk, erről beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oecononomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével és Pásztor Szabolccsal, az alapítvány vezető kutatájóval.

Egy éve 2022. február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát. Bár villámháborút terveztek, a konfliktus még most is tart, és nem látszik a vége. Az elmúlt 12 hónapról, a következményeiről és a háború lehetséges lezárásáról beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Tavaly sokan vásároltak aranyat világszerte. Ahogy nagyobb válságok idején, 2022-ben is népszerű volt a nemesfém. Egy év alatt így 18 százalékkal 4741 tonnára emelkedett az arany iránti kereslet, amely megközelítette a 2011-es rekordot, amikor 4746 tonna aranyat vásároltak a világon. Persze nemcsak a lakosság fektetett aranyba, a jegybankok is bevásároltak belőle. Az aranyról beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával.

Trump kezdte, Biden folytatja és az ipart érinti, mi az? Az Egyesült Államok újraiparosítása. Idén január elsejétől hatályos az USA-ban az úgynevezett inflációcsökkentési törvény, ami jelentős állami támogatással erősítené a helyi ipart. Egyesek szerint ez Európa elleni gazdasági háborús hadüzenet, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig korszakváltást emleget legutóbbi véleménycikkében. Hogy így van-e, arról Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával beszélgetünk.

Görögország számára fontos mérföldkő volt 2022. Athén tavaly februárban, két évvel annak lejárata előtt, visszafizette IMF hitele utolsó részletét. Az örömbe, mégis üröm vegyül: hiszen a romló nemzetközi kilátások 2022-ben éreztették hatásukat a görög gazdaságban, ami egyébként is hatalmas lemaradást halmozott fel. A görög válságkezelés Magyarország számára is fontos tanulságairól beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Január elsején Horvátországban nem csak az új évet ünnepelték: az ország az euróövezet tagja lett. Mindez tíz évvel azután történt, hogy Horvátország az unióba lépett. Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjét az euró bevezetése melletti indokokról és a várhatókövetkezményekről is kérdezem, de arról is szó lesz, hogy vajon Magyarország mennyire van távol az euróövezettől.

A szigorúbb monetáris politika, a tartósan magas energiaárak, a háztartások gyenge reáljövedelem-növekedése és a csökkenő bizalom várhatóan mind visszafogják a gazdaság teljesítményét 2023-ban ezt valószínűsíti az OECD az előrejelezésében. AZ IMF is hasonlóan borúlátó. Arról hogy mivárható pontosan a gazdaságban idén a nagyvilágban, Európában és Magyarországon Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával beszélgetünk.

Továbbra is feszült a helyzet Koszovóban: a hétvégén a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő, a KFOR elutasította Belgrád kérését, hogy szerb rendfenntartó erőket vezényeljen Koszovóba. Koszovóban 2022 második felében mérgesedett el a helyzet, miután a helyi hatóságok életbe léptettek egy törvényt, amely rendszámtáblacserére kötelezte a koszovói szerbeket. Azóta egy letartóztatás és lövöldözés is nehezítette Koszovó és Szerbia viszonyát. Újabb fegyveres konfliktus pattanhat ki Európában, újraindul a koszovói háború? Erről beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.