GeoTrendek magazin

Míg a szakmai szervezetek szerint kifejezetten rossz az idei balatoni szezon, a kormány azonban azt állítja, az idei minden idők legjobb éve lehet a tónál. Hogy mi lehet az igazság, hol nyaral a magyar, erről beszélgetünk Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával.

Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keres diákmunka lehetőséget. A fiatalok foglalkoztatása azonban egyre kevésbé korlátozódik a nyári hónapokra, munkavállalásukat az adózási szabályok is ösztönzik. De mégis mennyit segít ez a hazai munkaerőhiányon? Mennyit kereshet egydiákmunkás? És vane munkalehetőség a mosogatáson vagy a balatoni felszolgáláson kívül is egy fiatalnak? A diákmunkáról beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

A kormány az uniós pénzekért cserébe vállalta az szja-rendszer felülvizsgálatát és az adók számának csökkentését írta meg néhány napja a hvg.hu. A portálnak a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium szervezésében már március óta működik egy, a személyi jövedelem adóztatásának egyszerűsítését vizsgáló munkacsoport, amely a tervek szerint a 3. negyedév végén közli az eredményeket. Jelentésük alapján pedig törvényjavaslat is készülne. Mekkora terhet jelent az szja jelenlegi rendszere a költségvetésnek? Mi jól járunk vele? Kedvezmények kivezetésére is sor kerülhet ? Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója a vendégünk.

Legkorábban novemberre lehet egyszámjegyű az infláció Magyarországon - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemrég megjelent, Geo-Trendek című kiadványában, amiben a következő egy év gazdasági kilátásait vizsgálják. A könyvecskében egyebek mellett a reálbérek, az életszínvonal és a lakásárak várható alakulásáról is beszámolnak. Ezekről beszélgetünk mi is az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány két elemzőjével Erdélyi Dórával és Horváth Sebestyénnel.

Június szakadt át a Nova Kahovkai víztározó gátja, hivatalosan azonban még most sem tudni ki miatt történt a védművet megrongáló robbanás, az azonban bizonyos, hogy a gát az oroszok ellenőrzése alatt áll. A sokat szenvedett Herszon és térsége lakóinak a háborúmellett most az áradással és következményeivel is meg kell küzdenie. A környezeti, humanitárius és gazdasági katasztrófa következményeiről, és az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítségről is beszélgetünk Szigethy Ambrus Nikolettával, az OeconomusGazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

Az orosz Wagner-zsoldoshadsereg, élén vezetőjével Jevgenyij Prigozsinnal pénteken hátat fordított Ukrajnának és elfoglalta az orosz Rosztov városát, majd Moszkva felé indult. Vlagyimir Putyin szombaton reggel televiziós beszédet mondott és árulásnak nevezte Prigozsin tettét. Több régióban, köztük az orosz fővárosban is terrorellenes biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Végül szombat este Alekszandr Lukasenka belarusz elnök bejelentette: megállapodott Prigozsinnal arról, hogy visszafordítja zsoldosait. Putyin rendszerének repedezését jelzi, hogy ez megtörténhetett? És vajon milyen következményei lehetnek a zendülésnek? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a vendégünk.

Az orosz-ukrán háború alaposan átalakíthatja a viszonyokat az Északi-sarkon is. Peking és Moszkva egymásra találása után ugyanis szaporodnak a kínai beruházások az Arktiszon. De vajon Oroszország meddig hagyja korábbi riválisa terjeszkedését? És mit szól mindehhez az Északi-sarkvidékre igényt tartó többi ország? Nemzetközi konfliktus jöhet? Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutatató Alapítvány senior kutatója a vendégünk.

Megindult az ukrán ellentámadás ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette. Azt mondta: védekező és visszatámadó akciók zajlanak. Milyen esélye lehet az ukránoknak? Meddig támogatja még őket a Nyugat? Vendégünk Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus GazdaságkutatóAlapítvány szakmai igazgatója.

Ez a gazdaság öl. Miként lehetséges, hogy nem hír, ha egy hajléktalan öregember megfagy az utcán; ellenben hírértékű, ha két pontot esett a tőzsde – így fogalmazott néhány éve Ferenc pápa. Az egyházfő szerint nemet kell mondani a kirekesztésen és az egyenlőtlenségen alapuló gazdaságra. De mi köze a vallásnak a gazdasághoz? Felüírhatják-e a vallások tanításai a kapitalizmus törvényszerűségeit? Erről beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oceonomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével, aki átfogó tanulmányt írt a témában.

Május elején 33 év után újra bajnoki címet nyert a Napoli focicsapata az olasz bajnokságban. A szurkolók és a kommentárok szerint azonban sokkal több ez a győzelem, mint egy sportsiker, ez Dél-Olaszország győzelme riválisa, a jóval fejlettebb, jóval gazdagabb Észak felett. De a foci mellett a gazdaságban is felzárkózhat végre a Dél? És mi lehet a tanulság nekünk magyaroknak a 2 országrész eltérő fejlődési pályájából? Erről beszélgetünk Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatójával.

A legfrisebb adatok szerint az orosz invázió tavaly februári kezdete óta az Európai Unió és tagállamai mintegy 72 milliárd euró összegű támogatást bocsátottak Ukrajna rendelkezésére . Az ország csaknem 38 milliárd eurónyi gazdasági és több mint 15 milliárd eurónyi katonai támogatást kapott, ezen felül a humaintárius segítségnyújtásban és a menekültek támogatásában is részt vállalt. De vajon mire menne enélkül Ukrajna? Milyen állapotban van a több mint 1 éve háborúzó ország? A vendégünk Szigethy-Ambrus Nikoletta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Idén egész évben, így télen is megmarad a rezsitámogatás –jelentette be múlt héten Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Jövő télen a tárcavezető szerint biztosan lesz elég gáz, hiszen mivel enyhe tél volt, magas maradt a tárolókban a földgáz szintje, az ellátást pedig a meglévő szerződések is biztosítják. De mi várható a gázpiacon 2023-ban? Tényleg lesz gáz? És a legfontosabb, hogy milyen áron? Németh Viktória az Oecononomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője a vendégünk.

A feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport azaz Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika új valuta kifejlesztésén dolgozik, amit a szervezet augusztusi csúcstalálkozóján mutatnak majd be - erről beszélt az orosz Állami Duma elnökhelyettese március végén. A világ népességének több mint 40 százalékát és a globális GDP mintegy negyedét adó országok tehát igyekeznek megtörni a dollár dominanciáját a nemzetközi kereskedelemben. De vajon sikerülhet-e ez? Csak politikai motivációik vannak vagy gazdaságilag is indokolt a dollártól való elszakadás? Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója a vendégem.

Ukrajna ellentámadásra készül, de az ukrán életek megmentéséhez további fegyverekre van szükség - jelentette ki Volodomir Zelenszkij néhány napja. Az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy visszafoglalják majd az orosz hadsereg által megszállt területeket. Sajtóhírek szerint a műveletek előkészületei a végéhez közelednek. A várható ellentámadásról beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Május 14-én vége lehet Recep Tayip Erdogan török elnök 20 éves kormányzásának. Ekkor ugyanis választást tartanak Törökországban, a közvélemény-kutatások szerint pedig jelenleg kihívója, a közös ellenzéki jelölt vezet. Ehhez komolyan hozzájárulhatott a török líra elértéktelenedése és a súlyos 80 száazlék feletti infláció valamint a februári földrengés. Hogy mi történt az elmúlt években a török gazdaságban, és mi várható a választás után, erről beszélgetünk Erdélyi Dórával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

A Magyarország és Oroszország közötti új energetikai megállapodások meghosszabbítják az ukrajnai háborút – ezt mondta a Politicónak az egyik ukrán elnöki tanácsadó, és felszólította Brüsszelt, hogy akadályozza meg a szerződéseket. „Ha látták azt a videót, amelyen az oroszok levágják egy ukrán katona fejét, akkor tudniuk kell, hogy a magyarok fizetnek a késért” – jelentette ki. Ezzel arra az interneten keringő videóra utalt, ami egy ukrán katona kivégzését mutatja. Nem ez az első, a magyar kormánynak szánt kritikus ukrán üzenet a háború kitörése óta, és persze Budapestről is érkeztek éles megjegyzések Kijevbe. A feszült viszony azonban nem a háborúval kezdődött. Hogy mikor és miért, erről beszélgetünk Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.

A Covid utáni újraindítás majd az orosz-ukrán háború és az energiaszektort is érintő szankciók minden európai számára egyértelművé tették a kontinens energiafüggőségét. Idén télen az uniós tagállamokban, aki csak tudott spórolt a fűtéssel és az árammal, és válságtervek készültek, hogy elegendő gáz nélkül mi lesz a gyárakkal. Az Egyesült Államokban eközben stabil energiaárakkal és jelentős kormányzati támogatásokkal igyekeznek elcsábítani az európai cégeket, Kína pedig lecsapott az olcsó orosz energiahordozókra. Vajon az elmúlt néhány hónap megmutatta Európa jövőjét is? Az energiaválság miatt a kontinens végleg lemarad agazdasági versengésben? Németh Viktóriával, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatójával beszélgetünk.

Március végén egy indiai bíró a ChatGPT, a Mesterséges Intelligencián alapuló chatbot segítségével döntötte el, hogy óvadék ellenében kiengedje-e egy vádlottat az előzetesből. Decemberben a Chat GPT teljesítette az amerikai orvosi szakvizsga rövidített változatát. De a chatbot a népszerű rajzfilm, a South Park egy epizódjának forgatókönyvírásában is részt vett. Csak néhány szakma ahol már most felbukkant a mesterséges intelligencia. De mi a jövő? Hányunk munkakörét veheti át idővel? Mi várható a munka világában az Mesterséges Intelligencia térhódítása után? Erről beszélgetünk Flór Nándor Lászlóval, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzőjével.

Két nagy amerikai bank csődbe ment március elején. Már akkor sokan a 2008-ashoz hasonló pénzügyi válságot emlegettek. Nem sokkal később a svájci Crédit Suisse bank került a csőd szélére, ami tovább erősítette a félelmeket, hogy egy a 15 évvel ezelőttihez hasonló krízis van kibontakozóban. Hogy valóban így van-e, erről kérdezzük Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatóját. De szó lesz arról is miként lett és miként lehet egy amerikai bankcsődből világméretű pénzügyi, majd gazdasági válság.

Az orosz-ukrán háború megmutatta, hogy a fejlett technológia használata mekkora előnyt jelent egy háborúban. A mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap: nemcsak öngyilkos drónokat, de fegyver- és arcfelismerő programokat is bevet Ukrajna. A jövő pedig úgy tűnik, hogy a teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül is döntést hozó fegyvereké. Hogy mennyire sötét és ijesztő e tekintetben a jövő, erről is beszélgetünk Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.