Nemcsak az olaj és a gáz, hanem számos fontos nyersanyag – például hélium, alumínium – sem jut ki a Közel-Keletről a Hormuzi-szoros blokádja miatt – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Tatár Mihály szerint ipari minőségű héliumról van szó, amit például a chipgyártás nagy mennyiségben használ, továbbá a rakétákba, különböző gyógyászati eszközökbe és az MRI-készülékekbe is kell megfelelő mennyiségű belőle. Mint fogalmazott,

kritikus nyersanyag a hélium, amit ott tudnak nagy mennyiségben termelni, ahol egyébként van nagy mennyiségű gáz- és LNG-termelés is.

A hélium tulajdonképpen melléktermék, a gázkitermelés melléktevékenységeként jön létre.

Az elemző kiemelte: az Egyesült Államokban óriási héliumtermelés zajlik, de meghatározó szereplő még a világpiacon Katar is.

A Hormuzi-szoros lezárásával azonban Katar gyakorlatilag „kiesik”, aminek legfőbb következménye, hogy a hélium drágább lesz.

Tatár Mihály ezzel kapcsolatban megjegyezte: az amerikai beszerzők bármikor héliumhoz jutnak, legfeljebb jelen helyzetben sokkal drágábban,

Európa viszont ázsiai beszerzőkkel kénytelen versenyezni ugyanazokért a szállítmányokért.

A héliumon kívül a másik nagyon fontos nyersanyag, ami jelenleg nem jut ki a Hormuzi-szoroson, az az alumínium. Tatár Mihály kiemelte, hogy a világ alumíniumtermésének körülbelül a 9 százaléka a Hormuzi-szoroson át éri el a világpiacot. A mostani válság nagyon sok alaptermék árát befolyásolja, a vegyipar különösen érintett. Az elemző szerint már legkésőbb 2022–2023 környékén „be kellett volna látni, hogy nem függhetünk a világ túloldalán uralkodó áraktól, mert így most azon kell aggódni, hogy a mi iparunk kibírja-e a következő egy évet”.