Molnár Attila elmondta: kutatásuk szerint a megkérdezettek 84 százaléka mondta azt, hogy a pontos fizetés, a bónuszok és a juttatások szerepeljenek a hirdetésben. Hozzátette: a munkavállaló nem szeretne végigmenni egy jelentkezési folyamaton csak azért, hogy aztán a végén kiderüljön, hogy az ajánlat eleve nem megfelelő a számára.

„A fizetés, a béreknek a transzparenciája ugyanakkor nem csak munkavállalói igény, hanem toborzási hatékonysági kérdés is”

– fogalmazott.

Kiemelte: ha nem mondjuk meg a fizetést, akkor lehet, hogy a megfelelő jelöltünk el sem jut a jelentkezési gombig. A legfontosabb tanulság, hogy a fizikai munkavállaló ma már nem egyszerűen állást keres, hanem kiszámítható ajánlatot. Tudni akarja, hogy mennyit fog keresni, de ezen kívül fontos még neki az is, hogy mikor kell dolgoznia, pontosan hol van ez a munkahely és mit várnak majd tőle.

Molnár Attila adatokat is említett: a műszakrendet a dolgozók 67 százaléka, a feladatok világos leírását 65 százaléka, míg a munkavégzés helyét és a bejárási módot a megkérdezettek 63 százaléka jelölte meg.

„A jó álláshirdetés ma már nem egyszerűen kedvcsináló, hanem egy fontos döntési információ a jelentkezőknek”

– tette hozzá.

Az innovációs vezető arról is beszélt, hogy a fizikai munkakörökben nagyon praktikus döntések születnek. Hangsúlyozta: sokszor a családi logisztikát, a közlekedést, a gyerekek napirendjét is hozzá kell igazítani a munkához, ezért nem meglepő, hogy mindezek nagyon közel esnek a fizetés nagyságához. Ugyanakkor a válaszadók 71 százaléka tartja fontosnak a biztos, hosszú távú munkát. A cég kiszámítható munkavállalót, a munkavállaló pedig kiszámítható céget keres.

Molnár Attila elmondta azt is, hogy a bejelentett munka alapvető fontosságú, ide tartozik a munkaerő-kölcsönzés is.

„A kettő között annyi a különbség, hogy a cég saját állományában van a dolgozó, vagy éppen munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgozik. Erre is rákérdeztünk egyébként, és a munkaerőkölcsönzés ismertsége, valamint elfogadottsága az elég magas. A válaszadók 83 százaléka tudja, hogy mit jelent, és szintén 83 százalék jelentkezne is egy kölcsönző által kínált állásra” – hangsúlyozta, ám hozzátette: ha ugyanazt a munkát és ugyanazt a fizetést kínáljuk, akkor 60 százalék inkább a közvetlen munkáltatót választaná, és csak töredéke preferálná kifejezetten a munkaerő-kölcsönzést.

A Jobtain HR Szolgáltató üzleti innovációs vezetője rámutatott: a munkaerő-kölcsönzőkkel szembeni elutasítottságot, bizalmatlanságot még le kell küzdeni. Elmondása szerint nem a foglalkoztatási forma okozza a bizonytalanságot, hanem az információhiány. A válaszadók harmada a bizonytalan munkától vagy a kisebb megbecsüléstől tart, 29 százaléka a hiányos vagy félrevezető tájékoztatást emelte ki, 28 százaléknál pedig az is probléma, ha nem világos, hogy ki lesz ténylegesen a munkáltató.

A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült.